Az uniós vezetők is egyre valószínűbbnek tartják, hogy Trump visszatérhet a hatalomba, ami azt jelenti, hogy Európának a jövőben meg kell tudnia védeni magát.
Nyitókép: TAKAYUKI FUCHIGAMI
***
„A NATO szabályai kötelezik a tagországokat, hogy a GDP-jük legalább két százalékát költsék védelemre, ezt azonban kevés tagállam teszi meg, Magyarország is csak nemrég lépett be ezek közé. Donald Trump viszont – a szervezet működését némiképp félreértve – visszatérően arról beszél, hogy a NATO több tagországa tartozik az Egyesült Államoknak, és amíg nem fizetnek, nem védené meg őket Oroszországtól, ha újra megválasztanák elnöknek. Mintha a katonai szövetség egy nagy persely lenne, amibe egyes tagországok nem dobálnak elég pénzt.
Az Egyesült Államok valóban régóta állja egyedül a nyugati világ biztonságának összes költségét. Amerika fizeti a világ legerősebb hadseregét, amelynek a feladatai közé tartozik például az, hogy a világ másik felén is odacsapjon, mondjuk, ha jemeni húszik próbálják tönkretenni a világkereskedelmet. Ez nem olcsó mulatság.
Érthető okokból az Egyesült Államokban egyre többen vannak, akiknek nem tetszik, hogy ők fizetik a világ biztonságát. Amerika egyébként is izolacionista korszakát éli, egyre kevésbé népszerű, hogy kivegyék a szerepüket a világ konfliktusaiból. Ez időről időre visszatérő attitűd, hiszen az USA mérete és elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy állampolgárai ne nagyon foglalkozzanak azzal, hogy mi történik a világban.
Azt, hogy Amerikának elsősorban saját magával kellene foglalkoznia, jelenleg Trump mondja a leghangosabban. És mivel a volt elnöknek jó esélye van a visszatérésre, a világ többi országa figyel arra, amit mond. Trump az előző ciklusban sem volt nagy rajongója a NATO-nak, de már politikai karrierje előtt is hasonlóan nyilatkozott. Legutóbb arról beszélt egy kampánygyűlésen, hogy azokat az országokat, amelyek nem fizették ki a számláikat, nem védené meg, sőt arra biztatná Oroszországot, hogy tegyen velük, amit akar.
Az európai egység projektje a második világháború utáni időszakban arra rendezkedett be, hogy a kontinens biztonságát az Egyesült Államok garantálja. Ez lehetővé tette, hogy Európa ne költsön annyit fegyvervásárlásra és a saját hadseregére, mint az USA. Most úgy néz ki, ennek meg kell változnia. Az uniós vezetők is egyre valószínűbbnek tartják ugyanis, hogy Trump visszatérhet a hatalomba, ami azt jelenti, hogy Európának a jövőben meg kell tudnia védeni magát. Ukrajna támogatásában mostanra az EU felzárkózott az Egyesült Államok mellé: pénzből többet, fegyverből nagyságrendben ugyanannyit ad át, mint az amerikaiak. Különösen a németek szerepe kiemelkedő, a kezdeti ódzkodás után jelenleg Németország Ukrajna második legnagyobb hadianyag-támogatója.”
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
A venezuelai kormány szerint a CIA-hoz köthető zsoldoscsoport katonai provokációra készült.
Kijev akár 150 darab Gripen repülőgépet vásárolna a Saabtól.
Az élelmiszersegélyre szánt pénzhez kellett nyúlnia a kormányzatnak a Demokrata Párt hosszú költségvetési obstrukciója miatt.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Megvalósulhat az orosz-ukrán béke? Miért és hogyan akarja gátolni a békekötést Brüsszel? Ezt járja körül Kohán Mátyás a Tempó legújabb epizódjában.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
