Városnyi katonai bázis épül szomszédunkban: Románia lesz a NATO éltanulója
Elkezdődött a konstancai Mihail Kogălniceanu NATO-támaszpont bővítése: végleges formájában akár tízezer katonának otthont adhat.
Európai pénzből finanszírozzák a román haderőfejlesztést.
Nyitókép: AFP/Daniel Vogl
Marcel Ciolacu román kormányfő március 17-én bejelentette, hogy Románia területén lesz Európa legmodernebb lőszergyára, amibe az Európai Unió is beszáll mint társfinanszírozó. A miniszterelnök azt nyilatkozta az épülő ultramodern létesítményről, hogy
„közel 400 millió euró beruházásról van szó, amelyből 47 millió eurót az Európai Bizottság biztosít”
Ciolacu megnyugtatta az állampolgárokat, hogy Oroszország nem fogja megtámadni Romániát, mivel NATO-tagok, és az ország területén több ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség tagállamaiból.
Ezt is ajánljuk a témában
Elkezdődött a konstancai Mihail Kogălniceanu NATO-támaszpont bővítése: végleges formájában akár tízezer katonának otthont adhat.
A Bizottság két nappal korábban jelentette be, hogy 500 millió eurót különít el a lőszergyártás felgyorsítására és az EU védelmi ipara megerősítésére. Mindezt a lőszergyártás támogatásáról szóló törvény (ASAP) értelmében, amely lehetővé teszi az európai védelmi ipar számára, hogy 2025 végére évi 2 millió lövedékre növelje lőszergyártási kapacitását. A Bizottság rekordidő alatt befejezte az ASAP-rendelet szerinti értékelést, és 31 projektet választott ki, amelyek öt területet fednek le:
robbanóanyagok, lőpor, lövedékek, rakéták, valamint tesztelési és felújítási tanúsítás.
Az ASAP a lőszerhéjgyártás szűk keresztmetszetét képező lőporokra és robbanóanyagokra összpontosít, és a program mintegy háromnegyedét ezekre fordítja, mivel az éves termelési kapacitást több mint 10 ezer tonna lőporral és több mint 4 300 tonna robbanóanyaggal növelő projekteket támogat.
A román projektet a német Rheinmetall cég és a ROMARM, a Gazdasági Minisztérium cége nyújtotta be. Az uniós 31 projekt finanszírozási szerződését, köztük a románt is, májusban írhatják alá. Radu Oprea gazdasági miniszter, akinek fennhatósága alá tartozik a 16 állami lőszer- és fegyvergyárat tömörítő ROMARM cég, csütörtökön kijelentette, hogy a Rheinmetall cég képviselői már megérkeztek Romániába.
A román haderőfejlesztés alapját a 2021-es Katonai Stratégia fekteti le, de mivel ez a szomszédunkban zajló háború kezdete előtt íródott, ezért a bukaresti vezetés a térségben tapasztalható növekvő veszélyek miatt meg akarja növelni saját hadseregét. Angel Tilvar román védelmi miniszter január 5-én kijelentette, hogy 20 ezer fővel szeretné növelni a fegyveres erők létszámát:
„A román hadsereg létszámát 80 ezerről 100 ezerre szeretnénk növelni, tekintettel a határainkon zajló bonyolult fejleményekre. De ez függ a költségvetéstől és a képességeinktől is”.
Tilvar szerint a változtatások és a létszámbővítés oka az orosz-ukrán háború és a térségben egyre erősödő fenyegetés. Ezzel párhuzamosan azonban a román fegyveres erők létszámvesztést és létszámhiányt tapasztalnak az elbocsátások, valamint a fiatalok aktív toborzása miatt. Ez súlyosan meggyengítette a hadsereg azon képességét, hogy megfelelően reagáljon a potenciális fenyegetésekre. A miniszter szerint 2023-ban a román fegyveres erők létszáma mindössze 72 037 fő volt a 80 000 fős állományból.
A Globalfirepower szakportál ugyanakkor azt állítja, hogy Romániában jelenleg csak 67 ezer aktív katona van, és 50 ezer áll tartalékban, de ezeket az adatokat hivatalosan nem erősítették meg.
A fegyveres erők létszámhiányával kapcsolatos problémák megoldására a román honvédelmi minisztérium számos döntést hozott. Különösen a tiszti és altisztképzési felsőoktatási intézményekbe való felvételt egyszerűsítették a felvételi vizsgák megszüntetésével. Románia emellett 12 százalékkal 2,24 milliárd dollárra növelte fegyveres erői finanszírozását a tavalyi költségvetéshez képest. Az új költségvetés növeli a fizetéseket és fellendíti a fegyveres erők felépítését. A román kormány amellett, hogy önerőből erősíti az ország védelmi képességeit, a szövetséges kontingens bevonzásán is dolgozik. Szomszédunk 2022 óta a GDP-jének a 2,5 százalékát költi védelmi célokra, amiből nem csak katonai felszereléseket szerez be, hanem – a nemzetközi partnerségek révén – saját védelmi ipara modernizálására is törekszik.
Ezt is ajánljuk a témában
Mark Rutte távozó holland kormányfő után újabb "magyarbarát" jelentkezett a a NATO-főtitkári tisztségéért, a leköszönő román elnök: Klaus Iohannis. De milyen esélyei vannak? S alkalmas a szerepre?