Üzent az orosz külügyminiszter: készek tárgyalni Amerikával, de van egy feltételük
Szergej Lavrov kiemelte, országának nem elegendő „a puszta beszéd”, végleges, jogilag kötelező erejű megállapodások kellenek.
Ferenc pápa megszólalása nyomán vita támadt, milyen áron érdemes békét, vagyis inkább fegyverszünetet kötni – már ha egyáltalán lehetséges az új amerikai kormány hivatalba lépése előtt. Szinte biztos ugyanis, hogy nem.
Egy ideális békében – ez természetesen az én személyes véleményem – az oroszok visszavonulnának a 2022. február 24-ei támadásuk előtti vonalra, háborús jóvátételt fizetnének Ukrajnának, és megkezdődnének a tárgyalások a Krím és a Donbasz jövőjéről. Jó megoldás nem lenne erre a két területre, de ha tízéves távlatban egy nemzetközileg ellenőrzött népszavazás döntene a 2014-ben elfoglalt területek sorsáról (vélhetőleg Oroszország mellett), az is jobb a háború, a pusztítás folytatásánál. Van persze az az érv, hogy az agresszor esetleg jutalmat kapna ezzel, és nemzetközi határ változna meg erőszakos úton. Nos, létezik precedens mind a kettőre még a hidegháború vége utáni időkből is. Nem dőlne össze a világ. Ukrajna pedig nem nézne szembe két olyan terület reintegrálásának a nehézségeivel, ahol a lakosság egy jelentős része, sőt erős többsége Oroszországot támogatja. Szűkebb körben ukrán elemzők, sőt politikusok is kimondják, hogy ez a két térség rendkívül nehezen lenne visszailleszthető az ukrán államba.