A németek szerint megtelt Németország, de a Willkommenskultur él és virul

Nyitókép: MTI/AP/Eric Gay

***

Megjelent a Bertelsmann kétévenkénti migrációs barométere a német társadalom migrációhoz való hozzáállásáról. A 2005 14 év feletti német megkérdezésével zajló, tavaly októberben felvett adatsorból kiszámolt eredmények eredmények meglepőnek nem, tanulságosnak azonban nagyonis mondhatók.

A munkavállalási célból érkező migránsokat továbbra is örömmel fogadja a megkérdezettek 73 százaléka, csak 21 százalékuk ellenzi befogadásukat. 

Ez az arány 2017-ben még 59-34 volt, a trend folyamatosan csökkenő. Ennek ellenére a Bertelsmann azt a következtetést vonja le, hogy a német társadalomban „robusztus Willkommenskultur” bizonyítékai ezek.

Súlyos törésvonal húzódik a migráció megítélésében (is) Nyugat- és Kelet-Németország között. Míg a nyugatnémetek 56 százaléka szívesen fogadja a menedékkérőket, és csak 39 százalékuk elutasító velük szemben,

Már a németek is egyre inkább negatív fényben látják a migrációt

Azt már a Bertelsmann is elismeri, hogy a migrációt a németek egyre inkább negatív fényben látják. Azzal az állítással, hogy „Németország nem tud több menekültet felvenni, mert elért terhelhetőségének határára”, a megkérdezetteknek immáron 60 százaléka értett egyet; ezzel szemben azzal, hogy „Németország fel tud még venni menekülteket, és meg is kellene tennie, mert ez a humanitárius parancs”, már csak 35 százaléknyian azonosultak.

ezért nem szorulnak integrációra. A migráció gazdasági hatásaival kapcsolatban sem túl nagy az optimizmus – csupán 47 százalék hiszi el, hogy a migrációval enyhíthető a szakemberhiány, és még kevesebben, mindössze 38 százaléknyian gondolják, hogy a migráció bármit is segítene a nyugdíjkassza nehéz helyzetén.

Ezeket az attitűdöket a Bertelsmann egyáltalán nem tartja megalapozottnak,

Ezektől valóban látványosan félnek a németek: 78 százalékuk vizionál többletköltségeket a szociális rendszer számára, 74 százalékuk fél attól, hogy a frekventált területeken lakáshiány lép majd fel, 73 százalék számít konfliktusokra a helyiek és a bevándorlók között, és 71 százalék vár problémákat az iskolákban – mindezen értékek magasabbak a 2019-es és 2021-es felmérés eredményeinél, és közelítenek a 2017-es csúcshoz.