Sokatmondó közvélemény-kutatás látott napvilágot.
Nyitókép: MTI/AP/Eric Gay
***
Megjelent a Bertelsmann kétévenkénti migrációs barométere a német társadalom migrációhoz való hozzáállásáról. A 2005 14 év feletti német megkérdezésével zajló, tavaly októberben felvett adatsorból kiszámolt eredmények eredmények meglepőnek nem, tanulságosnak azonban nagyonis mondhatók.
A munkavállalási célból érkező migránsokat továbbra is örömmel fogadja a megkérdezettek 73 százaléka, csak 21 százalékuk ellenzi befogadásukat.
A menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatban azonban már egészen más a kép: őket már csak a társadalom 53 százaléka látja szívesen, 41 százalékuk kifejezetten ellenzi, hogy jöjjenek.
Ez az arány 2017-ben még 59-34 volt, a trend folyamatosan csökkenő. Ennek ellenére a Bertelsmann azt a következtetést vonja le, hogy a német társadalomban „robusztus Willkommenskultur” bizonyítékai ezek.
Súlyos törésvonal húzódik a migráció megítélésében (is) Nyugat- és Kelet-Németország között. Míg a nyugatnémetek 56 százaléka szívesen fogadja a menedékkérőket, és csak 39 százalékuk elutasító velük szemben,
Keleten az arány fordított: a migránspártiak 37, a migránsellenesek 49 százaléknyian vannak.
Azt már a Bertelsmann is elismeri, hogy a migrációt a németek egyre inkább negatív fényben látják. Azzal az állítással, hogy „Németország nem tud több menekültet felvenni, mert elért terhelhetőségének határára”, a megkérdezetteknek immáron 60 százaléka értett egyet; ezzel szemben azzal, hogy „Németország fel tud még venni menekülteket, és meg is kellene tennie, mert ez a humanitárius parancs”, már csak 35 százaléknyian azonosultak.
Azt csak a németek 27 százaléka hiszi el, hogy „a menekültek időleges vendégek”,
ezért nem szorulnak integrációra. A migráció gazdasági hatásaival kapcsolatban sem túl nagy az optimizmus – csupán 47 százalék hiszi el, hogy a migrációval enyhíthető a szakemberhiány, és még kevesebben, mindössze 38 százaléknyian gondolják, hogy a migráció bármit is segítene a nyugdíjkassza nehéz helyzetén.
Ezeket az attitűdöket a Bertelsmann egyáltalán nem tartja megalapozottnak,
szerintük a válaszadók „szelektív érzékelése” áll a háttérben, amely „elsősorban a menekültként való bevándorlásra és az ezzel összefüggésben kezdetben előálló költségekre összpontosít”.
Ezektől valóban látványosan félnek a németek: 78 százalékuk vizionál többletköltségeket a szociális rendszer számára, 74 százalékuk fél attól, hogy a frekventált területeken lakáshiány lép majd fel, 73 százalék számít konfliktusokra a helyiek és a bevándorlók között, és 71 százalék vár problémákat az iskolákban – mindezen értékek magasabbak a 2019-es és 2021-es felmérés eredményeinél, és közelítenek a 2017-es csúcshoz.
A németeknek a helyzet kezelésével kapcsolatban is van határozott véleményük: 87 százalékuk szerint az államnak mihamarabb el kellene intéznie, hogy a migránsok dolgozzanak, és 75 százalékuk támogatja az európai országok méretének és gazdasági erejének függvényében meghatározott kötelező migránselosztási kvóták rendszerét.
Lakolnia kell az elejtett igazságmorzsákért, már csak azért is, mert jelenleg Németországban tízből már három ember bevándorló, jelentős részük pedig szavazati joggal rendelkező állampolgár is.
A Welt újságírójához egy ironikus komment miatt vonult ki a rendőrség.
Ezzel szemben az osztrákok 4 százaléka kap szociális segélyt.
Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés.
Ha Oroszország nem fogadja el feltétel nélkül Ukrajna és az EU feltételeit, akkor részükről – úgy tűnik – tárgytalan lesz bármilyen béketárgyalás.
Azzal, hogy az országos infrastruktúra és a biztonsági rendszerek állapotát kéri számon a kormányzaton.
„Attól az még agresszió marad a legmélyén, a közepén” a cukorszirup és a rózsaszín festék alatt – fogalmazott Németh Róbert.
Mindez jól rezonál Tarr Zoltán azon gondolatával, miszerint valójában nem érdemes erőlködnünk, hiszen Ukrajna „ezerszer jobban csinálja” a mezőgazdaságot.
