Választási szuperév Romániában: ki nevet a végén?

Mint ismeretes, a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Romániában esedékes idei választások – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és elnökválasztás – összevonása mellett határozott. 

A Maszol Pászkán Zsolt politikai elemzőt kérdezte az okokról, aki a két kormányzó párt elnökeinek rövid távú túlélési stratégiájával és Klaus Iohannisnak egy valószínűsíthető liberális kudarctól való menekülésével magyarázta az összevonásról, valamint a koalíciós pártok közös listájáról szóló döntést. Pászkán Zsolt szerint az RMDSZ eredménye közel állhat a 2019-es EP-választásihoz, az összevonás pedig akár a helyhatóságoknál is a korábbinál jobb eredményeket hozhat.

A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője a döntés legfőbb nyerteseinek a két kormányzó párt vezetőit, Marcel Ciolacut (PSD) és Nicolae Ciucăt (PNL) tartja, akik így elkerülhetik, hogy egy esetleges EP-választási kudarc esetén „a földbe álljanak”. Ez különösen igaz Ciucăra, mert ha a pártja harmadik helyen végezne az EP-választáson, az valószínűleg a leváltásához és hosszas hatalmi harcokhoz vezetne. 

– teszi hozzá Pászkán Zsolt.

Az elemző szerint a szerdai megállapodással ugyanakkor akár az ellenzéki pártok is nyerhetnek, mert „az újfajta polarizálódás a protestszavazók táborának mérsékeltjei számára is nyújthat egy jóval elfogadhatóbb választási lehetőséget, mint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a SOS Románia”. 

Ez – mondja Pászkán Zsolt – különösen Erdélyben és a PNL hagyományos választói között okozhat szakadást, „mivel sokuk számára a neobolsevik ideológiai vadhajtásait lenyesegető Mentsétek meg Romániát Szövetség, a jellegtelen Népi Mozgalom, valamint a Jobboldal Ereje által létrehozott Egységes Jobboldal Szövetség még mindig vállalhatóbbnak tűnik, mint a »vörös pestis« melletti vonulás”.

A PSD és a PNL közös listán való indulásáról az elemző úgy vélekedik, ez a két pártvezető rövid távú stratégiája a túlélés érdekében; a PNL „ettől a lépéstől várja a jelentéktelenségbe sodródás megállítását”. Hogy mekkora a pánik, jól mutatja, hogy Iohannis milyen könnyen keresztülvitte akaratát a pártján. 

„A PSD számára a nyereség áttételesebb. Elképzelhető, hogy arra játszanak, középtávon egyes volt PNL-sek leigazolásával szerzik meg azokat az erdélyi, partiumi, bánsági városokat, ahol eddig rosszabbul szerepeltek. Nem zárható ki, hogy tényleg komolyan veszik azt az érvelést, hogy a helyhatósági választás nagyobb mozgósító ereje növelni fogja az EP-választás részvételi arányát és a legtöbb EP-hely megszerzésével és ezáltal az AUR gyengítésével teljesítik az eurokrácia előtt vállalt kvótát, és beseperhetik az ezért járó jó pontokat” – fogalmaz Pászkán Zsolt.

Az AUR választási szereplésére kitérve  az a véleménye, hogy a pártra leginkább a Diana Şoşoacă-féle SOS Románia jelentheti a legfőbb veszélyt, mert szavazói bázisuk és eszközeik is hasonlók. Igaz, e pártok támogatottsága manipulált felmérésekben létezik csak, és a legutóbbi választás óta egyik sem méretett meg semmilyen választáson.

Az RMDSZ esélyeit illetően a szakértő azt valószínűsíti, hogy a szövetség eredménye inkább áll majd közelebb a 2019-es EP-választási (5,26 százalék), mint a 2020-as helyhatósági választási eredményhez (4,98 százalék).

„Fontos figyelmeztetés, hogy a két választás között 140 ezer szavazat volt a különbség az előbbi javára, 

Ez elsősorban azon múlhat majd, hogy  az eurorealista erdélyi, székelyföldi, partiumi és bánsági magyar választók elhiszik-e majd az RMDSZ-nek, hogy kulcsfontosságú kérdésekben továbbra is inkább a Fidesz vonalához áll majd közelebb az EP-ben, még akkor is, ha nem lesznek ugyanazon pártcsaládok tagjai. Ha nem, akkor ennek elég fájdalmas következményei lesznek nemcsak az RMDSZ-re, hanem a romániai magyar közösségre nézve is.”

Nyitókép: Klaus Iohannis beszédet mond az Ez itt Európa című vitán az Európai Parlamentben Strasbourgban 2024. február 7-én. (Frederick Florin/AFP)