Donald Tusk magabiztos: Majd én megmondom, van-e még értelme a V4-nek
A lengyel kormányfő ellenőrizni akarja, a visegrádi országok támogatnak-e minden „értelmes” tevékenységet.
Az MTA bizottságának álláspontja szerint az oktatási minisztérium új alaptanterve teljesen ellentétes a hagyományos lengyel-magyar barátság szellemével.
A most elfogadott projektek teljesen ellentétesek a hagyományos lengyel-magyar barátság szellemével, de a történelmi nevelés céljaival is – közölte az MTA Magyar-Lengyel Történeti Bizottsága a Do Rzeczy beszámolója alapján.
A Bizottság reakciójában arra utal, hogy Donald Tusk oktatási minisztériuma karcsúsítani akarja az általános és középiskolai tantárgyak alaptantervét. A szervezet azzal érvel, hogy a tárca tervei három helyen is nem megfelelő módon hivatkoznak a lengyel-magyar kapcsolatokra.
A XIV. és XV. századi lengyel-magyar együttműködés, valamint Báthory István uralkodása is kikerül az alaptantervből, amely egyben torzítja a magyar felkelések hangvételét is.
A Bizottság hangsúlyozta, a módosítások nem lesznek pozitív hatással a lengyel diákok történelmi ismereteire.
Az MTA közleményét változtatások nélkül alább közöljük:
„A Magyar Tudományos Akadémia
Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottságának
állásfoglalása
Budapest–Varsó–Krakkó–Wrocław
2024. 02. 27.
A lengyel Nemzeti Oktatási Minisztérium által 2024-ben bevezetésre kerülő új lengyel kerettanterv komoly változásokat hoz a lengyel alapfokú oktatásban. A változtatások a történelemoktatást is jelentős mértékben érintik.
A Minisztérium honlapján (https://www.gov.pl/web/edukacja/zmiana-podstawy-programowej--zaczynamy-prekonsultacje) társadalmi vitára bocsátott anyag bevezetőjében megfogalmazott új célokkal, miszerint „az általános iskolai történelemoktatás elsődleges célja a múlt iránti érdeklődés felkeltése – a saját családtörténettől kezdve a helyi és regionális történelmen át a lengyel és az egyetemes történelemig –, valamint a más népek és más nemzetek eredményei iránti tisztelet kialakítása”, a Vegyesbizottság tagjai csak egyet érteni tudnak. Ugyanakkor a teljes szöveget elemezve sajnálattal állapítjuk meg, hogy az első mondatban meghatározott helyes célnak ellentmondó javaslatok kerültek a kerettanterv tervezetébe.
A Magyar Tudományos Akadémia Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottsága úgy véli, hogy az új tervezet három ponton hátrányosan kezeli a magyar–lengyel történelmi kapcsolatokat. Így a korábbi kerettantervből kikerültek a XIV–XV. századi lengyel–magyar kapcsolatok, valamint Báthory István uralkodása, különös tekintettel külpolitikájára, továbbá módosításra került az 1956-os magyar forradalom eseményeinek bemutatása.
A Vegyesbizottság úgy véli, hogy az említett témák kerettantervből való eltávolítása és módosítása nem segíti a tanulók regionális tudatának kialakítását, nem járul hozzá „más népek és más nemzetek eredményei iránti tisztelet kialakításához” és egyértelműen szűkíti a lengyel történelemről megszerezhető tudást, az egészséges lengyel nemzeti és regionális tudat kialakításának lehetőségét.
1) A XIV–XV. századi magyar–lengyel kapcsolatok alatt a diákok megismerik a régiónk történetében és jelenében oly fontos visegrádi királytalálkozó történetét, a Piast-dinasztia kihalása utána az Anjou-ház hatalomra kerülésének körülményeit. Beleértve természetesen a lengyelek által Magyar Lajosnak (magyarok számára: I. Nagy Lajos) nevezett király uralkodása alatti lengyel–magyar perszonálunió történetét és jelentőségét, majd Lajos lányának, Hedvignek lengyelországi tevékenységét (pl. a krakkói Jagelló Egyetem újraalapítását) és végül házasságát a litván Jagelló Ulászlóval, amely megalapozta a lengyel–litván államközösséget. E korszak gazdag kulturális örökségét sem vitathatjuk el (Lajos és Hedvig uralma alatt került pl. a Fekete Madonna képe a magyar alapítású pálos rend częstochowai kolostorába.) A XIV–XV. századi lengyel történelem tehát elválaszthatatlan a magyar történelemtől. Éppen a XIV. század az, amikor a regionális együttműködés új lendületet kap, és az uralkodók egymást másolják (III. Kázmér, IV. Károly, I. Károly és Lajos). Azért kell tanulni róla, mert e nélkül nem érthetők meg a lengyel történelem sorsfordító évei, s nem érthető a Jagelló-dinasztia trónra kerülése és regionális hatalommá válása sem.
2) Báthory Istvánt magyarként, erdélyi fejedelemként választották lengyel királlyá. A történészek egyöntetű véleménye, hogy megválasztása a lengyel Szejm legjobb döntései közé tartozott a korszakban. Személyében egy minden szempontból alkalmas és az ország elé tornyosuló kihívásokra választ adni képes uralkodó került a lengyel–litván trónra. Báthory megreformálta az elavult adórendszert, átalakította az igazságszolgálatást, – visszaszorítva ezzel a korrupciót –, földreformot hajtott végre és modernizálta a hadsereget. Reformjai sikerét bizonyítja, hogy ígéretét beváltotta, és legyőzte a Livóniában már 18 éve hadakozó IV. Iván orosz cár seregeit, ezzel legalább 100 évvel elodázta az oroszok balti térségben később kialakult hegemóniáját. Ugyanakkor Báthory szerepe megkérdőjelezhetetlen a korszakban a humanizmus lengyelországi elterjedésében, jelentős reformokat vezetett be éppen a közoktatásban is. Nem véletlen, hogy Báthoryról szinte minden lengyel településen utcát neveztek el, és az 1918-ban létrejött független lengyel állam első gimnáziuma Varsóban szintén róla kapta a nevét. Báthory öröksége évszázadokon keresztül élt, és ma is él tovább. A felosztások korában vigasztalást, reményt és politikai programot nyújtott a lengyel társadalom számára, geopolitikai programjának alapelvei pedig máig tovább élnek Lengyelország külpolitikájában.
3) Az 1956-os magyar forradalom története nem kizárólag magyar történet. A forradalomhoz vezető út során a magyar és a lengyel folyamatok szorosan összekapcsolódtak és hatottak egymásra. Amikor 1956. október 19-én a lengyel politikai vezetésben változás állt be, és Władysław Gomułkát választották meg az ország élére, a magyar közvélemény hasonló változásokat követelt Budapesten is. Nem véletlen, hogy a lengyel pártvezető október 20-i antisztálinista beszédét október 23-án teljes egészében közzé tették Magyarországon, amely közvetlen katalizátorként szolgált az 1956-os magyar forradalom kirobbanásához. Ezért vonultak a budapesti tüntetők a magyarok és lengyelek közös szabadsághőse, Bem József tábornok szobrához, ahol a magyar mellett a lengyel zászlót is kitűzték. A tüntető tömegben több Lengyelországgal szolidaritást kifejező transzparens és tábla megjelent. Majd amikor a forradalom szovjetellenes szabadságharccá változott, a lengyel társadalom egy emberként állt a harcoló magyarok mellé. Éppen a lengyelek nyújtották a legnagyobb önkéntes segítséget a magyaroknak 1956 őszén. A lengyel társadalom egyedülálló szolidaritását Magyarországon a mai napig tanítják és számon tartják. A szocialista korszakban a lengyel társadalom hűen ápolta az 1956-os magyar forradalom emlékét, a ’70-es, ’80-as években pedig az ellenzéki mozgalmak fontos viszonyítási pontjává vált a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelemben.
A tervezetből kiderült, hogy a lengyel Nemzeti Oktatási Minisztérium az általános iskolai történelemoktatás tananyagát alapvetően át szeretné írni. A Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottság nem vitatja a változtatás jogát, ám történész szakmai szemmel komoly aggályok merülnek fel annak jelenlegi formájával szemben. Az új tervezet teljesen ellentétes a magyar–lengyel hagyományos barátság és szimpátia szellemiségével, de a történelemoktatásnak – a módosított szöveg szerint meghatározott – céljaival is. A Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottság kiáll amellett, hogy az alap- és középfokú történelemoktatásban ne kevesebb, hanem közvetve vagy közvetlenül több tananyag legyen mind Lengyelországon, mind Magyarországon. A bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy a magyar–lengyel történelmi kapcsolatok nem csak nemzeteink, hanem a régiónk egész történetének megismerése szempontjából kulcsfontosságúak, ezért a tantervből való eltávolításuk súlyos torzulásokat okozhat a jövő generációja nemzeti és regionális tudatának kialakulásában.
Prof. Petneki Áron, polonista, történész, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának elnöke
Prof. Bagi Dániel, polonista, történész, az MTA doktora, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának alelnöke
HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék vezetője
Dr. Mitrovits Miklós, polonista, történész, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának titkára
HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közép-Európa Kutatóintézet
Aláírók
Magyar részről:
Lengyel részről:
***
Ezt is ajánljuk a témában
A lengyel kormányfő ellenőrizni akarja, a visegrádi országok támogatnak-e minden „értelmes” tevékenységet.
***
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Nyitókép: AFP/Janek Skarzynski