Megismételt Bundestag-választást tartottak a német főváros-állam egyes területein, a legnagyobbat a szociáldemokraták buktak.
Emlékezetes, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mérsékelt jobboldali párt vérmes reményekkel vágott neki a berlini újrázásnak, de nagy volt a kérdőjel mindegyik párt számára, hiszen a csökkenő támogatottságú „jelzőlámpa-koalíciónak” Olaf Scholz vezetésével minden vereség fáj.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben a Scholz-kormány népszerűsége mélypontján van, egy sor választási szabálytalanság miatt meg kell ismételni a 2021-es szövetségi választásokat Berlin egyötödében. Eljött a CDU nagy pillanata?
És jött Berlin, amely szövetségi állam is, nem csupán Németország fővárosa. A 2021-es választások megismétlésére azért volt szükség, mert számos szabálytalanság történt 455 választókörzetben (elnyúlt sorok, hiányzó szavazólapok, összeomlott közlekedés), ami mintegy 550 ezer szavazót érintett.
Megismételték a voksolást, és – talán az alacsonyabb részvétel, talán a politikai kiábrándultság miatt – sok szempontból meglepetéseredmények születtek, írja a Junge Freiheit: elsősorban
a bevándorlásellenes és rendszerkritikus Alternative für Deutschland (AfD) aratott babérokat,
amely 2021 őszén a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Most vasárnap ez 12,6 százalék volt, vagyis csaknem megduplázták – százalékos – támogatottságukat.
A legkiugróbb eredményt a kertvárosi Marzahn-Hellersdorf kerületben érték el, ahol a korábbi 18,5 százaléknál jóval többen, 33,1 százaléknyian voksoltak a pártra – vagyis minden harmadik választópolgár – ezzel nem csak a szociáldemokratákat (SPD) verték tönkre, akik a 2021-es 24,5 százalék helyett alig 9,4-et értek el itt, de az erőteljesen masírozó CDU-t is, amely csak a második lett itt 21,5 százalékkal. Az érintett körzetekben pedig 13,7 százalékról 20,6-ra erősödtek.
Az újrázás nem dobogós, de viszonylagos nyertese a szélsőbaloldal volt: a Baloldali Párt enyhe erősödéssel 12,6 százalékot szerzett.
Nagyot buktak a szocdemek: az SPD támogatottsága a megismételt voksolás alapján a korábbi 22,4 százalék helyett 14,6-ra esett vissza.
S még nagyobbat a Szabaddemokrata Párt (FDP): az érintett körzetekben 9,1 százalékos pártból 3,3 százalékos minipárttá olvadtak.
A megismételt voksokat beleszámolják az összeredménybe – érdemben viszonylag keveset változtatnak a város-állam Bundestag-képviseletének összetételében, hiszen a város alig ötödében újráztak; ettől függetlenül az eredmény mindenki számára szimbolikus üzenettel bír.
Különösen azok számára, akik az AfD betiltását pedzegették.
Ezt is ajánljuk a témában
Hiába egyre népszerűbb a párt, továbbra is sokan követelik az AfD egyszerű betiltását Németországban.
***
Nyitókép: Nyitóképen: AfD-s tüntetők Berlinben (MTI/EPA/Hannibal Hanschke)
Az Európai Unió vezetése továbbra sem hagy fel az ukrán-orosz háborúba való beavatkozással. Még Von der Leyen karrierjének vége is szóba került a Mesterterv legutóbbi adásában.
Az amerikai elnök ezúttal az európaiak törekvéseit is méltatta.
Rögzítették: Ukrajna jövője egy független, szuverén és prosperáló államként képzelhető el, amelynek helye Európában van.
Miközben Berlinben megkezdődnek az amerikai–ukrán–európai béketárgyalások, a Kreml már előre jelezte: semmilyen változtatást nem hajlandó elfogadni az Ukrajnáról szóló béketerven.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Amerikai és európai partnerekkel fog tárgyalni az ukrán elnök.
Rohamosan megnövekedett az osztrák magániskolák száma, rengetegen menekítik a gyerekeiket az állami iskolákból.
A költségvetési számokkal történő utólagos „okoskodás” válaszokat kíván a Fővárosi Közgyűlésen.
