Miközben több területen elvágta magát Németország a keleti importtól, az energiafordulat érdekében épp, hogy kínai és orosz importra van szüksége.
Németország az ukrajnai háború kezdete óta sok területen elvágta magát korábbi keleti importjától, különös tekintettel az orosz gázra, amely a német ipar egyik fő meghajtóereje volt az elmúlt évtizedekben. A berlini kormány számos területen támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és a korábban teljesen nyitott német-kínai együttműködésbe is korlátokat hozna be.
A németek ugyanakkor nem tudnak teljes mértékben elszakadni a keleti importtól. Többek között éppen a zöld ideológia alapján meghirdetett
energiapolitikai fordulathoz (Energiewende) van szükségük arra, hogy Keletről hozzanak be nyersanyagokat az új infrastruktúra felépítéséhez.
Mint arról a Tagesschau ír, akár szélkerekekről, akár napelemekről vagy elektromos autókról van szó, Németországnak fém nyersanyagokra van szüksége az előre lépéshez, és ezeket a fémeket importálva tudják beszerezni. Mint a lap írja, 2023-ban a német áramszükséglet majdnem 60 százalékát „ökoáramból” fedezték, vagy a szél-, víz- és napenergiából, valamint biomasszából, és ez új rekordot jelent.
A fordulathoz azonban először nyersanyagokra, többek között ritkaföldfémekre van szükség, amiket többek között a szélkerekek turbináihoz, az elektromotorokhoz, a katalizátorokhoz, az elemekhez, akkumulátorokhoz és a LED-lámpákhoz is felhasználnak.
De, mint a Tagesschau írja: van itt egy probléma.
A ritkaföldfém-igény 89 százalékát Kínából importálja Németország,
ami extrém függőséget jelent egy érzékeny szektorban. Kína pedig nem fél használni a kereskedelmi fegyvert: 2010-ben egy időre leállították a ritkaföldfémek kivitelét, tavaly pedig a gallium és a germánium exportját függesztették fel, miközben Amerikával állt konfliktusban a mikrochipek terén.
Oroszország a másik hatalom, aminek Németország ki van téve: a palládium és a vanádium ugyanis onnan érkezik, és az elektronikától a fogorvoslásig, a mobiloktól az e-autókig mindenféle területen felhasználják őket. A palládium 42 százaléka érkezik globálisan Oroszországból; a vanádium 98 százaléka pedig Kínából, Oroszországból és Dél-Afrikából.
Németország most válaszút előtt áll a Tagesschau szerint: ahhoz ugyanis, hogy ezen függőségeit csökkentse Németország,
két dolgot tehet, hazai bányák nyitását és az újrafelhasználás erősítését.
Egyébként, mint a lap megjegyzi, épp tavaly Svédországban fedezték fel Európa legnagyobb ritkaföldfém-készletét, amihez még nem nyúltak hozzá. Lítium is van a Rajna völgyében Basel és Frankfurt közelében. Ennek kitermeléséhez viszont a német radikális környezetvédelmi hozzáállást kellene valószínűleg újragondolni.
Fotó: Mandiner archív
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Miközben a fronton nincs tűzszünet, a diplomácia a háttérben új szintre lépett: Miamiban tárgyal Putyin különmegbízottja Trump csapatával.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
