Egyetlen programpont, hatalmas nyomás és nagy tűzijáték várható a most kezdődő európai uniós tanácsi csúcstalálkozón.
Színes és zajos tűzijátéknak néz elébe a brüsszeli Schuman tér és közvetlen környezete. Az EU állam- és kormányfői már este informális vacsorára érkeztek Brüsszelbe, ma pedig rendkívüli európai tanácsi csúcstalálkozó kezdődik.
Pedig a program maga nem tűnik kifejezetten izgalmasnak: a csúcstalálkozó agendáján egyetlen programpont árválkodik „többéves pénzügyi keretrendszer, 2021-2027” címen.
A csomag tartalma decemberből ismerős. Az Európai Unió gazdálkodásának alapját képező hétéves költségvetés ciklusának félidejében vagyunk, ilyenkor a költségvetést felülvizsgálják, hozzáigazítják a valósághoz és az esetleges új prioritásokhoz.
Ezúttal azonban egy egészen ormótlan méretű új prioritás kér polgárjogot az EU költségvetésében:
egy ötvenmilliárd eurós (majdnem húszezer milliárd forintos) támogatási csomag négy évre szólóan Ukrajnánk, amely 17 milliárd euró támogatást és 33 milliárd euró hitelt tartalmaz. Emellett eltörpül az összes többi pluszpénzt igénylő terület – kétmilliárd euró menne határvédelemre, 7,6 milliárd az EU szomszédságában és a világ más pontjain lebonyolított segélyprogramokra, 1,5 milliárd az európai hadiipar fejlesztésére, kétmilliárd a rugalmassági tartalékba, és további 1,5 milliárd a szolidaritási és vésztartalékba. A teljes, alaposan oda-vissza kitárgyalt, az Európai Bizottság javaslatához képest messzemenőkig lecsupaszított csomag értéke tekintélyes 64,6 milliárd euró. Ennyivel kellene megemelni az EU költségvetését – részben tagállami befizetésekből, részben hitelből.
A tűzijátékot ezúttal is kis hazánk szállítja a találkozóra, miután Orbán Viktor számára továbbra sem magától értetődő, hogy mit keres egy nem uniós tagállam az Európai Unió költségvetésében, ki számolta ki, hogy pont ötvenmilliárd euróra van szükség,
miért van értelme négy évre előre elköteleződni egy segélycsomag mellett, ha igazából azt sem tudjuk, hogy Ukrajnában hónapok múlva mi lesz,
és hogy miért is kellene az Európai Uniónak Ukrajna miatt alig burkoltan adósságközösséggé válnia.
Ugyanezek a kérdések voltak az asztalon a decemberi csúcstalálkozón, akkor nem sikerült rájuk választ találni. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója decemberben azt a politikai ajánlatot tette, hogy Magyarország hajlandó hozzájárulni az uniós költségvetés általa feleslegesnek tartott felülvizsgálatához – de csak akkor, ha Magyarország megkap belőle minden olyan pénzt, amit egyelőre még befagyasztva tart tanácsi döntés alapján az Európai Bizottság. Ezt az ajánlatot nem sietett elfogadni a többi tagállam, így megoldás egyelőre nem született.
Lapunknak Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter, aki emellett a miniszterelnök európai tanácsi munkáját közvetlenül segítő munkatárs, úgynevezett serpa is, címlapinterjújában alapvetően kompromisszumkész magyar álláspontot vezetett elő, egyetlen kemény ígérettel:
olyan forgatókönyvet nem tudok elképzelni, hogy Magyarország változtatás nélkül elfogadjon egy olyan felülvizsgálati javaslatot, amit decemberben már elutasított”
– mondta a miniszter.
Hogy Orbán Balázs fenti érvelése sikerre vezethet-e, azt Bóka szerint szintén a ma kezdődő csúcstalálkozón fogjuk megtudni. Abból tehát kiindulhatunk, hogy a végeredmény nem az lesz, hogy az ötvenmilliárdos Ukrajnának szánt segélycsomag a decemberben javasolt formában, egyszeri jóváhagyással, az uniós költségvetés részeként átmegy.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogyan képzeli el a kabinet Ukrajna támogatását? Pont kerül-e az Erasmus-ügy végére? Mi lesz a prioritás a magyar uniós elnökség idején? Interjúnk az európai uniós ügyekért felelős miniszterrel.
Márpedig a brüsszeli fősodor és számos fajsúlyos tagállam szándéka nagyonis az, hogy amit Orbán Viktor decemberben megvétózott, azt most megszavazni szíveskedjék. Ennek érdekében példátlan nyomásgyakorlás folyt Magyarországgal szemben. A brüsszeli politika kapcsán legjobban értesült, mértékadó két médium, a POLITICO és a Bloomberg napindító hírlevele csak január utolsó hetében öt alkalommal foglalkozott kifejezetten hazánkkal.
A POLITICO értesülései szerint decemberben és januárban diszkréten a francia kormány számos tisztségviselője járt Budapesten tárgyalni – ők képviselik a kompromisszumkész álláspontot. Előkerült viszont egy egészen más hangnem is hazánkkal kapcsolatban, két irányban is elindultak a fenyegetések.
Az egyik irány a hetes cikkelyt érinti:
felmerült annak lehetősége, hogy Magyarországtól a többi tagállam vétó esetén bosszúból elvegye a szavazati jogot.
Ehhez viszont minden valószínűség szerint nem lenne meg a többség, már csak azért sem, mert Robert Fico szlovák miniszterelnök január közepi budapesti látogatásán jelezte: Magyarország jogainak korlátozásához soha nem fog hozzájárulni az Európai Unióban. A költségvetési felülvizsgálati csomagban Szlovákia számára fontos források is vannak, ezért Orbán és Fico megegyeztek arról, hogy Magyarország szlovák pénzt semmiképpen nem fog blokkolni. Bár Fico pragmatizmusáról szóló elemzésekkel Dunát lehetne rekeszteni, egyelőre ez a szövetség kellően biztosnak tűnik ahhoz, hogy Magyarország szavazati jogával ne tudjanak hohmecolni az arra ingerenciát érzők.
Ezt is ajánljuk a témában
A szlovák miniszterelnök arról is beszélt, hogy elutasítja az uniós migrációs paktumot.
A másik irány a Financial Times múlt heti cikkében kezdett körvonalazódni, és a körülményesen lepapírozható jogállamisági megoldások helyett gazdasági jellegű:
terv készült Magyarország gazdaságának szétlövésére,
a forint megrogyasztására, a hazánk iránti befektetői bizalom megrengetésére és az összes európai uniós pénz visszatartására – ezúttal már nyíltan politikai okokból.
Bár az Európai Bizottság váltig állítja, hogy a kérdéses dokumentum egy tanácsi háttéranyag, amely nem tükrözi a bizottsági álláspontot, Orbán Viktor nem vette az ügyet félvállról. A francia Le Pointnak adott interjújában a miniszterelnök a dokumentumot „zsarolási útmutatónak” nevezte, melynek végrehajtására „Brüsszelt ismerve képesek is”.
Ezt is ajánljuk a témában
A kiszivárgott dokumentumokból kiderül, mi lehet az EU döntéshozóinak stratégiája – a tét 50 milliárd euró.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök a francia Le Pointnak adott terjedelmes interjút.
A magyar kormány és a többi uniós tagállam között a múlt héten intenzív tárgyalások folytak, s Magyarország kompromisszumos javaslatot kínált fel: eszerint hozzájárulnánk az Ukrajnának szánt támogatás uniós költségvetésbe vételéhez, ha azt nem négy évre előre fogadja el az Európai Tanács,
hanem minden évben lehetőséget biztosít a tagállamoknak a támogatás felülvizsgálatára, hozzáigazítására a háborús helyzet alakulásához.
A kiszivárgott hírek szerint a többi tagállam ebben a tervben csak azt látta, hogy az Magyarországnak további vétólehetőségeket biztosít, így nem talált pozitív fogadtatásra.
Ezt is ajánljuk a témában
A Reuters forrása szerint a javaslat elfogadhatatlan volt az EU több vezetőjének.
A nyomás ugyanakkor nem csak Magyarországon nagy, hanem az Európai Unió egészén is – s ez más tagállami álláspontok felpuhulásához is vezethet. A probléma ugyanis az, hogy Ukrajnában szó szerint épp elfogy a muníció a Nyugat eddigi stratégiája mögül. A nyáron elindult tavaszi ellentámadás totális kudarca után a téli hónapokban már Oroszország lendült lassú offenzívába, Ukrajna védelme tüzérségi lőszerek híján messze kapacitása alatt üzemel, s a hatalmas amerikai segélycsomag tavaly nyár vége óta áll. Ukrajna a következő éves költségvetését már úgy fogadta el, hogy bevételei közel felét nyugati forrásból várja.
Az ukrajnai háború katonai megoldásában leginkább hívő uniós tagállamok számára óriási blamázs látni, ahogy nevezett katonai megoldás összeomlik –
és minél gyorsabban megpróbálnák pénzzel betömni a süllyedő hajó lyukait, hátha. Emmanuel Macron francia elnök megfújta a harci kürtöket: „bárhogy is döntsön Amerika”, Ukrajnát támogatni kell, s ehhez innovatív európai megoldásokra van szükség.
Ezekről lesz szó a puskaporos hangulatúnak ígérkező uniós csúcson.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
