Orbán Viktor: Megjelent a zsarolási útmutató, Brüsszelt ismerve képesek is rá

Orbán Viktorral kedden jelentetett meg interjút a francia Le Point, a miniszterelnök főbb állításait alább összegezzük.

Az interjút készítő újságíró először arra volt kíváncsi, hogy változott-e a miniszterelnök álláspontja az Ukrajnának szánt ötvenmilliárd eurós uniós segélycsomaggal kapcsolatban. A miniszterelnök leszögezte: semmi nem változott. „Továbbra is úgy gondoljuk, hogy az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása. Sajnos a 26 másik fél még mindig úgy gondolja, hogy van katonai megoldás. Az ő javaslatuk a katonai megoldás irányába mutat, amit én nem támogatok” – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak joga van a javaslattal nem egyetérteni, mert az ötvenmilliárd eurós segélycsomag érintené az Unió elfogadott hétéves költségvetését, s „az Európai Unió minden tagjának joga van megvédeni a költségvetés azon változatát, ahogyan azt létrehozták.”

Világossá tette azt is, hogy Magyarország az európai egység támogatója, így nem szívesen él a vétójogával. „Nagyon nehéz egyedül maradni ebben a családban” – fogalmazott a miniszterelnök.

Erre lehet a kiút

A miniszterelnök ismertette azt a kompromisszumos javaslatot, amit Magyarország szombaton tett az európai partnereknek. Eszerint „Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, hogy továbbra is küldjük-e ezt a pénzt, vagy sem. És ennek az évenkénti döntésnek ugyanolyan jogalapja kell, hogy legyen, mint ma: egyhangúnak kell lennie.” Ez ugyanakkor egyelőre nem talált pozitív fogadtatásra, mert 

Orbán Viktor értelmezésében a magyar javaslatra a válasz a Financial Times hasábjain nemrég kiszivárgott európai tanácsi dokumentum, melyben Magyarország gazdasága elleni támadást helyeznek kilátásba újabb vétó esetén. „Ez egyfajta zsarolási útmutató. Röviden összefoglalva: azt mondják, hogyha szuverén országként viselkedünk, akkor Magyarországot azonnal hatalmas pénzügyi blokád alá veszik, és összekötik az ukrán kérdést a jogállamisággal” – értékelte a cikket a miniszterelnök, hozzátéve: 

Az interjút készítő Emmanuel Beretta rákérdezett a miniszterelnöknél a dokumentum hitelességét érintő brüsszeli cáfolatra. Mint kiderült, a miniszterelnök nem hisz ennek. „Nem az óvodából jöttünk ki. Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az Európai Unió a britek kilépése óta egyre inkább imperialista irányt vett, „egyre kevésbé szuverén államok közösségéről van szó”. „Még a bizottság elnöke is nyilvánosan kijelentette a legutóbbi parlamenti ülésen, hogy Magyarország addig nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, amíg nem hajlandó változtatni a migrációval és a genderrel kapcsolatos álláspontján. Szóval mi ez, ha nem zsarolás?” – fogalmazott a miniszterelnök.

Nem elfogadható a brüsszeli érv

Beretta a többi tagállam azon érvével is szembesítette a miniszterelnököt, mely szerint Ukrajna nem fog tudni négy évre előre tervezni, ha évente újra jóvá kell hagyni a támogatást. A miniszterelnök ezt az érvet komolyan veszi, de nem fogadja el, mégpedig négy okból. Nézete szerint „először is nem tudjuk, mi lesz a következő három-négy hónapban Ukrajnában”, másodrészt nem tudjuk, hogy „az amerikaiak részt vesznek-e a játékban, akár most, akár a novemberi amerikai választások után”, harmadrészt nem világos a számára, milyen számítások alapján jött ki épp ötvenmilliárd euró. Negyedrészt pedig öt hónap múlva választ Európa, s teljesen figyelmen kívül hagyná az európaiak döntését, ha ma négy évre előre egy óriási összeget különítene el Ukrajna számára az EU. Ez utóbbi „a fő érv, legalábbis egy demokrata számára” – hangsúlyozta Orbán, aki szerint

Arra a felvetésre, hogy az összeg az ukránok számára sürgős lenne, Orbán úgy reagált: „Szeretnék egy hatalmas összeg garanciáját a lehető leghosszabb ideig. Értem, de ez nem európai érdek.” Szerinte erre a pénzre az európai népeknek is szükségük volna, hiszen Európában is „egyre jobban szenvedünk a gazdaság gyenge teljesítményétől”, így összességében több érv szól a magyar megoldás, mint az ellenoldal javaslata mellett.

Ha Amerika az első, akkor Európa is lehet az első

Orbán Viktor világossá tette: 2016-ban azért állt Donald Trump mellé, mert úgy látta, „Trumpra szükségünk van Európában”.

Tegyék Európát az első helyre, tegyék Franciaországot az első helyre, és tegyék Magyarországot az első helyre. Ez a normális hozzáállás a nemzetközi politikában, ha nemzeti érdeken alapuló megállapodásokat akarunk találni” – vélekedett a miniszterelnök. Emellett azt is leszögezte, hogy Trump az USA egyik legsikeresebb külpolitikát folytató elnöke volt, egyetlen háborút sem indított, de az Ábrahám-megállapodásokkal egyedüliként teremtett esélyt a békére a Közel-Keleten. „Ma nem látok rajta kívül senkit sem Európában, sem Amerikában, aki elég erős vezető lenne ahhoz, hogy megállítsa a háborút. A békének van neve: Donald Trump” – tette világossá Orbán Viktor.

Ursula von der Leyen új sérelmeket kreál

A miniszterelnök reagált arra is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben egyértelművé tette: az LMBTQ-ügyekkel és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos kifogások orvoslásáig Magyarország nem fér hozzá a még mindig zárolt 20 milliárd eurónyi uniós forrásához. Orbán azt mondta: az Európai Bizottság nemrégiben pozitívan értékelte a magyar közbeszerzési és igazságszolgáltatási rendszert is, 

„Mivel a bizottságot politikai szándék vezérli, mert ideológiai háborút folytat Magyarország ellen, von der Leyen elnöknek új sérelmeket kell kreálnia Magyarország megtámadására és zsarolására. Az új sérelem pedig a migrációra és a genderre vonatkozik. Ennek semmi köze a korrupcióhoz vagy az igazságszolgáltatás minőségéhez, Magyarország ebből a szempontból jól áll” – szögezte le a miniszterelnök. „Az európai intézmények nem veszik komolyan a jogállamiságot. Ez csak egy eszköz a szuverenitásukat megőrizni óhajtó és saját véleménnyel rendelkező országok zsarolására” – összegzett Orbán Viktor.

Emmanuel Beretta Orbán és Giorgia Meloni kapcsolatáról is kérdezte a miniszterelnököt.

Hozzátette: azt, ami Magyarország számára elvi kérdés, a többi 26 tagállam hatalmi kérdéssé tette. „Ezekben a bonyolult helyzetekben az a fontos, amit stratégiai nyugalomnak nevezünk: ne ugorj rá mindenre, ami mozog, ne reagálj azonnal, maradj nyugodt. Fontos, hogy az európaiak megértsék, hogy a tagállamok, ha nem értenek egyet olyan kérdésekben, mint a háború, a migráció, a gender, azonnal imperialista reakciót tapasztalnak Brüsszelből, és a zsarolás egy formájának vetik őket alá” – így Orbán.

Magyarország Franciaországot védi

Végezetül szót ejtettek az ukrán EU-csatlakozás európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról is. „Sokat szenvedünk itt Magyarországon, mert szomszéd ország vagyunk, ahogy Lengyelország is. Önök, Franciaországban, messze vannak.

És Önök pontosan ugyanúgy szenvedni fognak, mint mi” – mondta Orbán Viktor. Világossá tette: „Nagyon egységesnek kell lennünk, és világosan el kell magyaráznunk az ukránoknak, milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy közelítsük feléjük az Európai Uniót és a piacainkat. Az ukrán mezőgazdasági termelés jóval olcsóbb, mint a francia és a magyar gazdáké, és ez nem fenntartható.” Ezért „a Bizottságnak az európai érdekeket kell megvédenie az ukránokkal szemben, nem pedig az ukrán érdekeket az európai gazdákkal szemben” – zárta az interjút a miniszterelnök.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd