Kicsi, de nagyon fontos szövetségesét veszítette el Oroszország

Drámai bejelentést tett Nikol Pashinjan örmény miniszterelnök – írta meg a Politico.

A politikus ugyanis közölte: Örményország felfüggeszti tagságát a Moszkva-vezette katonai szövetségben, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ), amelyben egyébként bő két évtizede tag. A főleg exszovjet országok részvételével felállított mini Varsói Szerződés ugyanis Pasinján szerint egyszerűen

Az oroszok ugyanis nem avatkoztak be érdemben, amikor a szomszédos Azerbajdzsán – amely egyébként nem is tagja a szervezetnek – tavaly újrakezdte az azeri-örmény konfliktust. Emlékezetes, a tavaly szeptemberi offenzívában Azerbajdzsán megszerezte/visszavette Arcah, vagy más néven Hegyi Karabah területét az ott regnáló de facto örmény köztársaságtól, miközben komoly atrocitások is történtek.

A korábbi, olykor hónapokig elhúzódó konfliktusokkal ellentétben a tavaly szeptemberi támadás huszonnégy óra alatt eredményt hozott az azerieknek, az orosz békefenntartók pedig nem igazán avatkoztak közbe a helyzet megoldására. Pontosabban:

Akkor sem igazán csináltak semmit, amikor a fegyverletétel után etnikai tisztogatás kezdődött – már azon túl, hogy a bázisaikra beengedték a mészárlás elől menekülőket –, és százezernyi örmény menekült indult meg az anyaország felé. Itt részletesebben is foglalkoztunk a konfliktus történetével a fegyverletételig.

De vissza a KBSZSZ-hez. Pasinján már korábban közölte, az ukrajnai események hatására Moszkva képességei – többek között a tagállamok biztonságának garantálására – megváltoztak (értsd: meggyengültek).

Hozzátette, Örményország most az EU-val és az Egyesült Államokkal együttműködve dolgozik azon, hogy megerősítse demokráciáját. Nem mellesleg a franciáktól rendeltek meg rengeteg harceszközt – fegyvereket, radarokat, éjjellátó szemüvegeket.

A dolog pikantériája az, amit a Politico is megjegyez:

és ha Jereván azt akarja, hogy maradjanak, ki kell találni, hogyan folytatható az együttműködés. S Moszkva sem maradt rest a válasszal, Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára közölte, hogy Örményország nem nyújtott be hivatalos értesítést a döntésről, de bízik abban, hogy „örmény barátaink mindent elmagyaráznak nekünk”.

Kellemetlenebb pillanatban egyébként nem is jöhetett volna az örmény elfordulás az orosz vezetésnek; a kis ország önmagában is stratégiai jelentőséggel bír, nem csak azért, mert a régiót az itteni orosz erők segítségével tudják ellenőrzésük alatt tartani, de fekvése tágabb értelemben is fontos: Örményország a Kaukázus déli részein, Ázsia, a Közel-kelet és Európa közötti átjáró, amely Oroszország közel-keleti játszmáihoz is fontos híd, hídfőállás, ahonnan nem vonulhat ki, hiszen teret adna például az amúgy NATO-tag, és szintén a területben érdekelt Törökország térnyerésének.

A teljes szakítás azért is valószínűtlen, mert Örményország tagja az Eurázsiai gazdasági Közösségnek, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok rendkívül fejlettek, az orosz befektetések az országban pedig – az energetikai, telekommunikációs és bankszektorban is – igen jelentősek.

***

Nyitókép: tapintható feszültség – Pasinján és Putyin Szentpétervárott – tavaly december 26-án. Forrás: Vladimir SMIRNOV / POOL / AFP