Itt van Tucker Carlson várva várt interjúja Vlagyimir Putyinnal

Péntek éjfélkor – washingtoni idő szerint 18 órakor – megjelent Tucker Carlson amerikai sztárújságíró interjúja Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.  

Az interjú elsősorban az ukrajnai háborúról szólt, arról, hogyan kezdődött, mi történik, és ami a legfontosabb, hogyan érhet véget. Carlson felidézte, hogy 2022. február 24-én, amikor az ukrajnai konfliktus kirobbant, Putyin beszédet intézett országához, és azt mondta, azért cselekedett, mert arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok a NATO-n keresztül meglepetésszerű támadást indíthat Oroszország ellen. Az első kérdés erre vonatkozott, hogy Putyin miért gondolja, hogy az Egyesült Államok váratlanul lecsaphat Oroszországra? Hogyan jutott erre a következtetésre?

Az orosz elnök a válaszát Oroszország történelmének felidézésével kezdte. Carlson megkérdezte, ha Ukrajna bizonyos területei valójában több száz éven keresztül Oroszországhoz tartoztak, akkor miért nem csatolta el ezeket területeket az orosz elnök akkor, amikor 24 évvel ezelőtt hatalomra jutott.

Putyin azzal folytatta, hogy 1922-ben, a Szovjetunió megalakulásakor a bolsevikok megkezdték a Szovjetunió építését, és létrehozták a korábban soha nem létező Szovjet-Ukrajnát. Az újonnan létrehozott Ukrán Szovjet Köztársaságnak adtak át olyan területeket, amelyek soha nem voltak Ukrajna részei, és mégis az Ukrán Szovjet Köztársaság részévé tették őket. Ezek közé a területek közé tartozott a Fekete-tenger vidéke is, amelyet Nagy Katalin uralkodása alatt foglaltak el, és amelynek semmiféle történelmi kapcsolata nem volt Ukrajnával. A második világháború után Ukrajna a háború előtt Lengyelországhoz tartozó területek mellett megkapta a korábban Magyarországhoz és Romániához tartozó területek egy részét is. „Ebben az értelemben tehát minden okunk megvan, hogy azt állítsuk

– fogalmazott Putyin.

Carlson azt is megkérdezte az orosz elnöktől, hogy szerinte Magyarországnak joga van-e visszavenni az elcsatolt területét Ukrajnától? „Mondta Orbán Viktornak, hogy megkaphatja Ukrajna egy részét?” – kérdezte Carlson.

„Soha. Soha nem mondtam neki. Egyetlen egyszer sem. Még csak nem is beszélgettünk erről. De azt biztosan tudom, hogy az ott élő magyarok vissza akartak jutni a történelmi országukhoz” – mondta az orosz elnök.

Putyin beszélt a Szovjetunió összeomlásáról is, felidézte, az akkori orosz vezetés azt feltételezte, mivel a Szovjetunió megszűnt létezni, ezért már nincsenek ideológiai választóvonalak a Nyugat és Oroszország között. Az orosz vezetés úgy gondolta, hogy a Szovjetunió összeomlása után Oroszország az Egyesült Államok, és az „úgynevezett kollektív” nyugat együttműködhet. Ugyanakkor nem ez történt. 1991-ben, amikor Oroszország azt várta, hogy befogadják „a civilizált nemzetek testvéri családjába”, semmi ilyesmi nem történt. Putyin szerint

„Az ígéret az volt, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé. De ez ötször megtörtént. Öt bővítési hullám volt. Mi mindezt eltűrtük. Megpróbáltuk meggyőzni őket. Kértük, ne tegyék. Mi is ugyanolyan burzsoák vagyunk, mint ti. Mi is piacgazdaság vagyunk, és nincs kommunista párthatalom. Tárgyaljunk” – fogalmazott Putyin. 

Carlson ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az orosz elnök számos alkalommal elmondta, hogy a Nyugat fél egy erős Oroszországtól, de nem fejtette ki, részletesen az okokat. Carlson felvetette, hogy a Nyugat úgy tűnik nem fél egy erős Kínától, akkor miért félne egy erős Oroszországtól? 

Putyin erre úgy reagált, hogy

Kína lakossága másfél milliárd ember és gyorsan növekszik a gazdasága, miközben Oroszország lakossága csak 150 millió – fejtette ki az orosz elnök.

Putyin szerint Ukrajnában 2014-ben államcsínyt követtek el. „Az USA azt mondta nekünk, hogy nyugtassuk meg Janukovicsot, és ők lecsillapítják az ellenzéket. Mi azt mondtuk, rendben, egyetértettünk, csináljuk így. Az amerikaiak kérésének megfelelően Janukovics nem vetette be sem a fegyveres erőket, sem a rendőrséget. Az ellenzék mégis puccsot követett el Kijevben – mondta. 

Ekkor Carlson rákérdezett, „kinek a támogatásával?”

„Természetesen a CIA támogatásával” – mondta Putyin, majd megjegyezte, isteni szerencse, hogy Carlsont nem vették fel a szervezetbe, amikor jelentkezett. Az orosz elnök úgy folytatta, hogy 2014-ben elkezdték üldözni azokat, akik nem támogatták a puccsot. „Ők indították el 2014-ben a háborút Donbászban, ahol repülőgépeket és tüzérséget vetettek be a civilek ellen.

 – mondta Putyin.

„Ez tehát nyolc évvel a jelenlegi konfliktus kezdete előtt történt” – jegyezte meg Carlson, majd megkérdezte, mi volt a kiváltó ok? Mi volt az a pillanat, amikor Putyinnak döntenie kellett a háború megindításáról?

Az orosz elnök szerint a legutóbbi eseményeket az váltotta ki, hogy az ukrán vezetés kijelentette, nem fogja végrehajtani a minszki megállapodásokat, amelyben a donbászi helyzet békés rendezésének tervét határozták meg. „Egy-másfél évvel ezelőtt Németország és Franciaország korábbi vezetői nyíltan kimondták, hogy ők aláírták a minszki megállapodásokat, de soha nem akarták végrehajtani,

– mondta Putyin.

Arra a kérdésre, hogy tudott-e bárkivel is tárgyalni a háború kirobbanása előtt az orosz elnök elmondta, hogy kérték az Egyesült Államokat és az európai országokat, hogy hajtassák végre Ukrajnával a minszki megállapodásokat. „De ezt senki sem akarta. Mindenki kizárólag katonai erővel akarta megoldani a kérdést – mondta Putyin. „De mi ezt nem hagyhattuk. És a helyzet odáig fajult, hogy az ukrán fél is elkezdett katonai akcióra készülni. Ők voltak azok, akik 2014-ben elkezdték a háborút. A mi célunk az, hogy megállítsuk ezt a háborút.

Ez egy kísérlet arra, hogy megállítsuk – magyarázta az orosz elnök.

Carlson megkérdezte, hogy elérték-e már a céljaikat, erre Putyin úgy válaszolt, hogy még nem mivel Oroszország célja a denacifikáció is. Putyin a béketárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az álláspontok egyeztetése egyszer már eljutott egy magas szintre, „de miután kivontuk csapatainkat Kijev közeléből, a másik oldal eldobta ezeket a megállapodásokat, és engedelmeskedett a nyugati országok, az európai országok és az Egyesült Államok utasításainak, hogy a végsőkig harcoljanak Oroszország ellen”.

Mikor beszélt utoljára Joe Bidennel? – kérdezte Carlson. Putyin erre úgy válaszolt, hogy nem emlékszik, de azt felidézte, hogy a „speciális katonai művelet” elindítását megelőzően elmondta Bidennek, hogy hibát követ el azzal, hogy támogatja azt, ami Ukrajnában történik.

A NATO-val, és egy esetleges nukleáris háborúval kapcsolatban Putyin elmondta, szerinte a NATO-tagállamok „a saját lakosságukat próbálják megfélemlíteni egy képzeletbeli orosz fenyegetéssel”, ezért beszélnek egy lehetséges atomháborúról. Carlson arra a kérdésére, hogy el tud-e képzelni egy olyan forgatókönyvet, amelyben orosz csapatok támadják meg például Lengyelországot. Azt válaszolta, hogy

Miért? Mert nekünk nem érdekünk Lengyelország, Lettország vagy bármi más. Miért tennénk ilyet? Egyszerűen nem érdekel bennünket” – mondta.

Az interjú későbbi részében Carlson a világrend átalakulásáról is kérdezte az orosz elnököt. A blokkosodással kapcsolatban Putyin elmondta, hogy „a világnak egyetlen egésznek kell lennie.”

Carlson ezzel kapcsolatban felvetette, hogy az amerikai dollár, amely sok szempontból egyesítette a világot, mint általánosan elfogadott tartalékvaluta. Majd megkérdezte, hogy az elnök véleménye szerint a „szankciók hogyan változtatták meg a dollár helyét a világban?”

Tudja, a dollárt a külpolitikai harc eszközeként használni az amerikai politikai vezetés egyik legnagyobb stratégiai hibája volt” – fogalmazott Putyin. Az orosz elnök kifejtette, a dollár a fő fegyver, amelyet az Egyesült Államok arra használ, hogy megőrizze hatalmát az egész világon. Amint a politikai vezetés úgy döntött, hogy az amerikai dollárt a politikai harc eszközeként használja, ezzel valójában az amerikai hatalomra mért csapást. „Még az Egyesült Államok szövetségesei is csökkentik dollártartalékaikat. Mindenki keresi a védekezés lehetőségeit” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy nem aggódik-e amiatt, hogy Oroszország túlságosan is Kína dominanciája alá kerül, Putyin úgy fogalmazott, „nos, hallottuk már ezeket rémtörténeteket.”  De Kína Oroszország szomszédja, és egy ország nem választhatja meg szomszédait, ahogy egy ember sem választhatja meg a családtagjait. „Velük 1000 km-es határon osztozunk. Ez az első számú tény. Másodszor, évszázados történelmünk van az együttélés terén. Megszoktuk. Harmadszor,

  – fogalmazott. Megjegyezte azt is, hogy a gazdasági kapcsolatok Európa és Kína között gyorsabban fejlődnek, mint az orosz-kínai gazdasági kapcsolatokat. Aki leépíti a Kínával való kapcsolatait, csak saját magának árt – tette hozzá.

Az orosz-amerikai kapcsolatokat illetően Putyin kifejezte, amennyiben az Egyesült Államok vezetése felismeri valódi érdekeit, akkor elkezdődhet valamilyen változás a két ország közötti kapcsolatokban.

Carlson arra is rákérdezett, hogy milyen szerepe van a keresztény vallásnak az orosz elnök politikájában.  „Ne ölj. Hogyan lehet egy vezető, akinek ölnie kell – bármely ország vezetője is legyen – hogyan lehet keresztény? Hogyan tudja ezt összeegyeztetni? – kérdezte. Putyin erre úgy válaszolt, hogy ”nagyon könnyű, amikor saját magunk és családunk, hazánk védelméről van szó. Nem támadunk meg senkit”. „Mi pedig a népünket, magunkat, a hazánkat és a jövőnket védjük” – mondta.

Az interjú végén még egyszer visszatértek a béketárgyalások kérdésére. „Csak biztos akarok lenni benne, hogy nem értem félre, amit mond. Azt hiszem, azt mondja, hogy tárgyalásos megoldást akar az Ukrajnában zajló eseményekre” – fogalmazott Carlson. Putyin felidézte, hogy egyszer már majdnem sikerült megegyezniük Ukrajnával, elkészítettek egy béketervet Isztambulban, de azt a nyugati országok nyomására Ukrajna végül elutasította, pedig,

A konfliktus lezárására az orosz elnök szerint előbb vagy utóbb mindenképpen sor fog kerülni. „A két nép közötti kapcsolatok mindenképpen újjáépülnek. Sok időbe fog telni, de befognak gyógyulni a sebek” – fogalmazott Putyin.

Nyitókép: tuckercarlson.com