Nem véletlenül csapódtak be azok a rakéták – Kárpátalja a legnehezebb tél előtt áll
A Kárpátalját is érintő orosz légicsapásról beszélt az Indexnek Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke.
Biztonságérzet és gazdasági-lakhatási problémák nehezítik a nyolcmillió menekült zömének hazatértét – elemzi a helyzetet az Euobserver.
Általánosan elfogadott tény, hogy a menekültek minél hosszabb ideig tartózkodnak a hazájukon kívül, annál kisebb a valószínűsége a szülőföldjükre való visszatérésnek. Ukrajna esetében mégis kissé más a helyzet: két évvel azután, hogy az orosz invázió miatt el kellett hagyniuk otthonaikat, a nyolcmillió kitelepített ukrán jelentős része továbbra is határozott szándékot mutat a hazatérésre – írja az Euobserver.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kutatása az Európában élő ukrán menekültek visszatérési vagy beilleszkedési szándékairól szóló felméréseket vizsgálta, e szerint tízből kevesebb mint egy ember szándékozik közülük tartósan Ukrajnán kívül letelepedni. A túlnyomó többség vagy nagyon hamar (7,6 százalék), vagy akkor tervezi a visszatérést, amikor az már biztonságos lesz (59,0 százalék).
A befogadó országban való munkakezdés, amely gyakran fordulópontot jelent a jövő tervezését illetően, a társadalmi-gazdasági szempontok vagy az életkor nem befolyásolta mindezt;
míg a háború előtt sok ukrán inkább kivándorolni akart, a háború megerősítette nemzeti identitástudatukat.
Hazavágyódásuk a tekintetben sem meglepő, hogy sokan nehéz életet élnek a hazájuktól távol. A Nemzetközi Migrációs Szervezet felmérése szerint például a Lengyelországba menekült ukrán nőknek csak egyötöde dolgozik, további 30 százalékuk munkát keres. Más fogadó országokban a foglalkoztatási arányok valószínűleg még alacsonyabbak. Mindennek eredményeként sokan anyagi nehézségekkel küzdenek.
Az persze, hogy a menekültek vissza akarnak térni Ukrajnába, nem azt jelenti, hogy erre egyhamar lehetőségük is lesz. Ehhez két dologra lenne szükség. Az egyik a harcok alakulásától függő biztonságérzet, a másik egy rugalmas gazdaság. Ami utóbbit illeti, a háború ellenére Ukrajna a külső finanszírozás segítségével eddig kiváló munkát végzett gazdasága megerősítésében, stabilizálta a GDP-t, és az inflációt 25 százalékról a kitűzött öt százalékos célértékre csökkentette.
Az ukrán gazdaság, illetve a hosszabb távú helyreállítás azonban nagymértékben függ az országban rendelkezésre álló humán tőkétől. A menekültek visszatérésre való ösztönzése tehát az ukrán kormányzati tervezés kulcsfontosságú eleme kell hogy legyen, a munkaerőpiaci politika erősítésével.
Nyitókép: A dél-ukrajnai Maryna Troscsenko (C) lányával, Katya Troscsenkóval (L) és anyjával, Iryna Szimonovával abban az épületben, ahol jelenleg élnek Bécsben, Ausztriában 2024. február 8-án. (Alex HALADA/AFP)