„Sokat beszélgetek a grazi diákjaimmal arról, hogy vajon miért akarják a vallások éppen a szexualitás korlátozásán keresztül kontrollálni az embereket. Ti mit gondoltok erről? S ugyanezt látjuk a politika világában is. Mintha semmi mással nem lehetne foglalkozni, mint azzal, hogy kinek mi van, illetve mi nincs a hálószobájában. Meg azzal, hogy ki kit szerethet és kit nem. Aztán közben mit látunk? Az egyházakban végre a 20. században eljutottunk odáig, hogy napvilágra kerültek azok a borzalmas szexuális bűncselekmények, amelyek jó részét kiskorúak sérelmére követték el, s amelyek kezdetektől fogva jelen voltak az összes egyházban, vallási közösségben. Más részről pedig tapasztaljuk azt is, hogy a politika világában legtöbbször azokról derülnek ki a legsötétebb titkok, akik pedig amúgy fennhangon hirdetik a konzervatív keresztény eszményeket. Mintha arról lenne szó, hogy a rengeteg elfojtás egyszer csak robban és kitör.
Hasonló dolog történik Antekkel is, akit szülei bigott vallásosságra, valamint Nagy-Lengyelország imádatra neveltek. Ő maga is szilárdan hisz a katolikus elvekben, sőt azon gondolkodik, hogy cölibátusban akar élni. Mindent hatalmas elánnal csinál, katolikusabb akar lenni bárkinél. Sokakra emlékeztet engem, akiket régebben vallási körökben megismertem.