A Semmítőszék mostani határozata értelmében újabb fellebbezési eljáráshoz van joguk.
A legfelsőbb bíróság elvetette az államügyész felvetését, miszerint a karlendítéses köszöntés a közrendet veszélyezteti, és az 1993-as, úgynevezett Mancini-törvénycsomagot kell alkalmazni, amely bűncselekménynek tartja a gyűlölet- és erőszakkeltést, diszkriminációt, valamint faji, etnikai, vallási vagy nemzeti erőszakra irányuló kijelentéseket, tetteket, jelszavakat és gesztusokat. A Semmítőszék szerint az 1952-es úgynevezett Scelba-törvényt kell alkalmazni. Az ügynek aktualitást ad, hogy Rómában január 7-én karlendítéssel emlékeztek meg az egykori szélsőjobboldali Ifjúsági Front három tagjáról, aki 1978-ban szintén szélsőbaloldali fegyveres támadásban halt meg az Acca Larentia utcában. A megemlékezést minden évben megtartják: az idén mintegy ezren sorakoztak fel, köztük a római labdarúgócsapatok szélsőséges szurkolói táborainak tagjai.
Az ügyészség öt személy ellen emelt vádat a fasizmus éltetése címén.
A Semmítőszék döntését az elsők között Ignazio La Russa, a felsőház elnöke, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) politikusa kommentálta. La Russa, aki a hetvenes években az Ifjúsági Front vezetője volt, „érdeklődéssel várta a Semmítőszék állásfoglalását, amelyet tiszteletben tart, itt volt az ideje tisztázni az ügyet” – közölték szenátusi források. La Russa a 2016-os milánói megemlékezés vádlottjainak egyik ügyvédje volt.
A szélsőjobboldali megemlékezéseket szervező Casapound mozgalom történelmi győzelemnek tartja a bírói testület véleményét, amely „mindenki mást elhallgattat”. „Továbbra is karlendítéssel fogunk köszönteni” – hangoztatta a Casapound. Az Anpi olasz partizánszövetség alelnöke, Emilio Ricci értelmezése szerint a Semmítőszék leszögezte, hogy az egyéni vagy csoportos találkozókon használt gesztusok és rituálék esetében fennáll a lehetőség, hogy a fasiszta párt újjászervezését szolgálják.