Január 13-án új elnököt és új parlamentet választanak Tajvanon. Sorsdöntő választást emlegetnek: a szigetország politikai jövője és a Kínával való kapcsolata dőlhet el most. Két Kína-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Tajvan kormánya az elmúlt nyolc évben a Pekingtől való függés oldásán dolgozott, míg a Kínai Népköztársaság egyre erősebben jelzi, hogy az újraegyesítés ideje közeleg, az „egy ország - két rendszer" elve mentén képzeli el a Kínai Köztársaság közeljövőjét.
A tajvani választások tétjéről és politikai következményeiről szóló beszélgetésben a következőkről esett még szó:
- Mi a két nagy tajvani párt víziója a kínai kapcsolatról?
- Meddig marad érintetlen a jelenlegi status quo, Tajvan de facto önállósága?
- A szembenállás jogi, politikai vagy már katonai konfliktusba torkollik a következő években?
A Mandiner Világrend vendégei: Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója és Buzna Viktor, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A neves külpolitikai lap elemzése szerint hamarosan felül fogja vizsgálni az új adminisztráció, hogy a világ különböző részein hány katonát állomásoztat. Az első nagy újragondolás Európát érintheti.
Tajvan védelmi minisztériuma szerint az elmúlt 24 órában 19 kínai hadihajót észleltek a sziget körül
A Typhon rakétarendszer akár 1800 kilométerre is képes rakétákat kilőni, így a kulcsfontosságú kínai katonai és kereskedelmi csomópontok lőtávolságon belül vannak.
Üzenet Kínának?
„Ez a lépés nyomatékos figyelmeztetésül szolgál a külső beavatkozó erők számára” – mondta a kínai védelmi minisztérium szóvivője.
Bőven volt idő arra, hogy orvosolják a DeepSeek első megjelenése utáni botrányos hibákat, de úgy látszik, a cél nem a korrekt tájékoztatás.
Hanem mert egy szentimentális 50 éves tartalékos honvéddá tett.
Az orosz elnök kijelentette, hogy az orosz fél mindig tiszteletben tartja a békekezdeményezéseket.
