Michel akkora gólpasszt adott Orbán Viktornak, hogy a brüsszeli intézményrendszer egy emberként rohan sikítozva a kapu elé

Mindig mondtam, hogy Charles Michel európai tanácsi elnök decemberi budapesti látogatása több volt holmi protokolláris nyünnyögésnél.

És most tessék – Michel akkora gólpasszt adott Orbán Viktornak, hogy a brüsszeli intézményrendszer egy emberként rohan sikítozva a kapu elé.

Történt ugyanis, hogy az Európai Tanács 2019 óta regnáló elnöke az Európai Parlament fényes üvegfalai között szeretné eltölteni a következő öt évet, azaz nem fogja tudni kitölteni november végéig tartó mandátumát. A júniusban megválasztott Európai Parlamentnek július közepén össze kell ülnie, s ott aztán nincsen Hadházy-féle cucuskodás, mint a hibrid plebiszciter vezérválasztási spindiktokráciákban. Akit EP-képviselőnek megválasztanak, az onnantól kezdve az is, minden más uniós stallummal meg összeférhetetlen.

S mit ad Isten, július közepe meg november vége között pont Magyarország adja majd az Európai Tanács soros elnökségét. Így aztán az Európai Tanács elnöke hazánk derék miniszterelnöke, a Brüsszelben méltán népszerű Orbán lenne. Az Unió fővárosában márpedig olvasták a témában Petőfi baljós előrejelzését: „Komor, mogorva férfiú volt Orbán / Bár oly vidám hajnal pirult az orrán.” Félnek is.

jobbján egy röhögését keserves kínok árán elfojtó Bóka Jánossal.

Márpedig ez lesz, ha az európai vezetők nem rohannak sovány blanc bleu belge-vágtában idő előtt utódot találni Michelnek. Ami nem könnyű biznisz, mert az Európai Tanács elnöke – mint az Európai Unió mindenkori három nagyfőnökének egyike – vérre menő lókereskedelem tárgya szokott lenni az EP-választások után. Gondolhatják, milyen komoly lehet a kompromisszumkényszer, ha az eddigi három elnökválasztásból

(Az illető jelenleg lengyel miniszterelnökként dolgozik, ajánlom meghallgatni az évvégi köszöntőjét – tényleg olyan, mintha Olaf Scholz felolvasott volna egy fonetikusan leírt lengyel szöveget.)

Szóval vagy elvégzik az európai miniszterelnökök fél év alatt előre azt a munkát, amelyhez még az EP-választások után is hónapok szoktak nekik kelleni, vagy Orbán Viktor megcsinálja Brüsszelben azt, amit eddig csak Ceglédi Zoltán mert Budapesten megtenni: Tanácselnök címmel önálló estet tart. Hiába retteg persze a brüsszeli establishment,

De más lesz a világ azért egy kicsit, ha fél éven keresztül nem egyszerűen csak a magyar minisztériumok mondják meg, miről lesz szó az Európai Tanácsban, de még a szót is a miniszterelnök osztja mindehhez.

Megtanulnák félni Brüsszelben a mindenható Isten humorát, az biztos.

Játszhat tehát a magyar miniszterelnök magas kockázatú játékokat, a Teremtő csak alányúl néha, mikor igazán szükség van rá. Mire tavaly decemberben épp elagyabugyáltak volna bennünket mindenféle korrupciós vádakkal, kirobbant az Európai Parlament történetének legdurvább korrupciós botránya – s az EP így befoghatta a katari pénzzel teletömött száját szépen, amíg a Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási tervet. Aztán a múlt év végén esedékes, magyar pénzeket érintő döntések előtt is pont úgy rendezte a csillagokat, hogy oda kelljen adni nekünk 10,2 milliárd eurót. Most meg felborítatta az asztalt Charles Michellel –

A lengyelek után második közép-európai népként tanácselnököt adni – na, az országos nagy móka lenne, de már az is az, hogy a lehetőség egyáltalán felmerült. 

Kedves Mindenható, látom ám, hogy fölös időidben Brüsszelben golfozol. Abba ne hagyd! Öröm nézni.

(Nyitókép: Getty Images)