Mi történne Ukrajnával, ha Trump diadalmaskodna az amerikai elnökválasztáson? Tényleg „24 órán belül” elérkezne a béke?

Volodimir Zelenszkij a brit Channel 4 News-nak adott interjújában „nagyon veszélyesnek” nevezte Donald Trump béketeremtő ambícióit, és „aggasztónak” azt, hogy terveibe a háborús feleket nem avatja be, velük erről nem konzultál.

Az ukrán elnök szerint az ukrán áldozatok emléke miatt is ijesztő, hogy az Egyesült Államok potenciális új elnöke 

Zelenszkij ezért a múlt héten meghívta Kijevbe a volt elnököt, a republikánus párt legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsát, hogy maga is meggyőződjön, miként képzelné el Trump a „24 órás” békét.

Az ukrán vezetés újabb amerikai pénzügyi támogatásra vár jelenleg: Joe Biden kormányzata a napokban próbál kompromisszumos megoldást találni, hogy az ellenzéki republikánusokat rávegye az újabb ukrán pénzügyi csomag megszavazására a kongresszusban. Kiszivárgott információk szerint az amerikai nemzetbiztonsági vezetők a képviselők és szenátorok előtti meghallgatáson sötét képet vázoltak fel az ukrajnai háború állásáról: 

ha Amerika magára hagyja Ukrajnát, és emiatt az orosz hadsereg eldönti a maga javára a háborút, annak borzalmas következményei lennének a globális geopolitikai helyzetre nézve.

Donald Trump még szeptemberben nyilatkozta azt, hogy megválasztása esetén azonnal tető alá hozná az orosz-ukrán kiegyezést, a tervezett tárgyalási módszereiről azonban nem volt hajlandó beszélni. „Ha megmondanám, akkor kijátszanám előre az adu-ászomat. Nem mondhatod meg előre, mit fogsz lépni. 

– fogalmazott rejtélyesen a politikus.

Lapunk az ügyben megkereste Magyarics Tamás Amerika-szakértőt, aki elmondta: a „24 órás béke” nyilvánvalóan egy retorikai fogás a volt elnök részéről, de a tárgyalási képességeit már korábban megvillantó amerikai politikusnak lennének eszközei arra, hogy nyomást gyakoroljon a szemben álló felekre. Mint fogalmazott,

hiszen a jelenlegi ukrán követeléseket (a korábbi összes ukrán területről való orosz kivonulást) nem lehet tárgyalási alapnak tekinteni”.

Az NKE Amerika Kutatóintézet tudományos főmunkatársa hozzátette: 

hiszen ha az orosz minimálcélt nem tudják elérni, akkor ez a hatalmas erőfeszítés, áldozat, amelyet az orosz hadsereg meghozott, eredmény nélkül járt. „Az lenne elfogadható az oroszok számára, ha az ukránokat rá lehetne venni arra, hogy a Krímről mondjanak le, formálisan tartsanak egy népszavazást Donyeck és Luhanszk területen, és akkor az oroszok azt mondhatnák, hogy a különleges katonai művelet eredményt ért el” – szögezte le a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy ennek ismeretében van-e oka Zelenszkijnek tartani a várható Trump-féle „rendezéstől", Magyarics Tamás azt válaszolta: 

tehát minden orosz követelés teljesülését Trump sem fogja hagyni, mindkét félnek fel kell adni valamit a követeléseiből. „Zelenszkij arra tette fel a politikai karrierjét, hogy az ukrán követeléseket végrehajtsa, és ha nem kap határozott ígéretet a NATO-tagságra, vagy valamilyen nagyon komoly biztonsági garanciát, akkor nehéz lesz elmagyaráznia az ukránoknak, miért volt ilyen hatalmas áldozatra szükség” – tette hozzá az Amerika-szakértő.

Nyitókép: Donald Trump egy kampányeseményen New Hampshire-ben 2024. január 19-én  (forrás: Timothy A. Clary / AFP)