Új felfedezésre jutott a mesterséges intelligencia, azaz az AI.
Sokkoló újdonságot jelentett be a Columbia Egyetem egyik kutatócsoportja, amely egy évszázadok óta sziklaszilárdnak hitt tényt kérdőjelez meg: lehet, hogy mégsem egyedi az ujjlenyomatunk? A mesterséges intelligencia, azaz az AI (artificial intelligence) szerint bizony nem.
Az amerikai egyetem egyik csapata kifejlesztett egy mesterséges intelligencia-eszközt, amellyel 60 000 ujjlenyomatot vizsgált meg, hogy kiderüljön, vajon melyek tartoznak ugyanahhoz az egyénhez – írja a BBC.
A kutatók azt állítják, hogy a technológia 75-90 százalékos pontossággal képes azonosítani, hogy a különböző ujjakról származó nyomatok egy személytől származnak-e.
Nem tudjuk biztosan, hogy az AI hogyan csinálja, de egyértelmű, hogy nem a hagyományos megoldásokat, a törvényszéki szakértők évtizedek óta bevált markereit használja. Úgy tűnik, hogy inkább valami olyasmit, mint a görbület és a középpontban lévő örvények szöge”
– ismerte el Hod Lipson professzor, a Columbia Egyetem robotikusa, aki a tanulmányt felügyelte. A kutatók tehát úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia a hagyományos módszerektől eltérő módon elemezte az ujjlenyomatokat – az ujj közepén lévő bordák tájolására összpontosított, nem pedig az általa apróságnak nevezett egyes bordák elágazódására.
Ezt is ajánljuk a témában
Jó néhány iparágban, köztük az egészségügyben is több területen vehetik hasznát a szakemberek a mesterséges intelligenciának (MI). A folyamatos fejlesztésének és a különböző területeken történő tesztelésének köszönhetően újabban már a depressziót is képes hatékonyan felismerni az MI, akár MRI-felvételek elemzésével. Sőt, a kutatások szerint az okosóránk is képes előre jelezni a betegséget.
A kutatócsoportot először sokkolta a kapott eredmény, így újabb vizsgálatokat alkalmaztak, hogy bizonyítást nyerjen az AI megállapítása. Végül azonban be kellett látniuk az ujjlenyomatokhoz kapcsolódó újdonságot. Lipson professzor elmondta, hogy őt és Gabe Guót, az egyik egyetemi hallgatót-kutatót is rendkívüli módon meglepte az eredmény.
„Nagyon szkeptikusak voltunk... Először teszteltük a kapott adatokat, majd újra és újra ellenőriznünk kellett. Alig hittük el a látottakat” – tették hozzá a meglepett kutatók.
Az ujjlenyomatok még a születés előtt keletkeznek. A tavaly közzétett kutatások azt sugallták, hogy a mögöttük álló genetikai folyamat hasonló lehet ahhoz, ahogy az állatok, például a zebrák és a leopárdok megkapják bundáikon a jelöléseiket. Ezt az elméletet először Alan Turing kódfejtő állapította meg az 1950-es években.
A kutatás hírére reagálva Graham Williams, a Hull Egyetem kriminalisztikai professzora elmondta, hogy az egyedi ujjlenyomatok ténye valójában soha nem volt kőbe vésve.
„Tulajdonképpen nem tudhatjuk, hogy az ujjlenyomatok egyediek. Annyit jelenthetünk ki, hogy tudomásunk szerint nincs két olyan ember, akinek ugyanaz lenne az ujjlenyomata” – hangsúlyozta Williams.
A Columbia Egyetem tanulmányának eredményei természetesen a technológia több területén is hatással lehetnek a biometrikus adatokra, hiszen egy adott ujj használatával egy eszköz feloldására vagy azonosításra is lehetőség nyílik, valamint a törvényszéki tudományt is alapjaiban rendítheti meg.
A tudományos élet szereplői közül többen is elmondták a véleményüket a témában: Dr. Sarah Fieldhouse, a Staffordshire Egyetem igazságügyi orvosszakértő professzora arra a megállapításra jutott, nem gondolja, hogy a tanulmánynak „jelentős hatása” lenne a büntetőügyek feldolgozására, míg Christophe Champod, a svájci Lausanne Egyetem kriminalisztikai professzora és az ujjlenyomatok világszintű szakértője szerint ezek a hasonlóságok már korábban is ismertek voltak.
„Nincs új felfedezés. Az a tény, hogy az általunk általános mintáknak nevezettek korrelálnak egymással, hogy több kapcsolat van egy személy ujjai között, mint a különböző emberek ujjai között, ez az ujjlenyomatok azonosítási célú felhasználásának alapja óta ismert” – mondta az Euronews Nextnek.
Hozzátette, hogy a tanulmányban használt mesterséges intelligencia rendszer – az úgynevezett mélykontrasztív hálózat – nem lenne hasznos a kriminalisztika területén a meglévő automatizált rendszerekhez képest, mert a kutatásban vizsgált, tökéletesen beállított ujjlenyomatokkal ellentétben, a bűnügyek helyszínein általában részleges, torz vagy elkenődött minták állnak rendelkezésre.
Champod szerint tehát az AI-alapú technika érdekes, de nem különösebben hasznos a kriminalisztika számára.
Hod Lipson eközben a rendszert példának tekinti arra, hogyan használható a mesterséges intelligencia a jövőben. Egy biztos: az egyetem csapat kijelentette, hogy mindenképpen szükség van a kutatás folytatására.
„Sokan azt gondolják, hogy a mesterséges intelligencia nem igazán tud új felfedezéseket tenni, csak visszaszorítja a tudást. Ez a kutatás azonban egy jó példa arra, hogy még egy egyszerű mesterséges intelligencia, egy meglehetősen egyszerű adatkészlet alapján is képes olyan újdonságra rámutatni, amely évtizedekig elkerülte a szakértők figyelmét” – jegyezte meg a kutató.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezt látni kell!
Fotó: Pixabay
A tárgy elhelyezkedése is klasszikus formát mutat – írta a ChatGPT.
A digitális asszisztens neve Diella, ami Napot jelent, és január óta tanácsokat ad az embereknek az online kormányzati szolgáltatások használatához.
Jim Simons az oktatástól a befektetési piacok csúcsáig menetelt, és ezzel nem csak saját magának hajtott hihetetlen hasznokat. Sebestyén Géza írása.
Ő volt az, aki felismerte, hogy a korábbi gazdasági erejétől megfosztott országban a kultúra szerepe felértékelődik.
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Egy új dániai javaslat szerint hamarosan mindenki szerzői jogdíjat kérhet saját arcának online felhasználásáért. Ez nem sci-fi, hanem a mesterséges intelligencia korszakának válasza: határozott lépés a deepfake-videók és személyazonosság lopások ellen.
A „bűnük” az volt, hogy Székelyföld feliratú, a székely zászló színét és jelképeit megjelenítő pólókban jelentek meg egy focimeccsen.
Meg akarták ölni Kathleen Stock feminista filozófust, akit sokan transzellenesnek tekintenek. A Charlie Kirk elleni merénylet kapcsán ő maga számolt be arról, hogy a megöléséről és feldarabolásáról fantáziáltak.
