Majd' ezer évig éltünk közös országban, mégse tudunk róluk sokat: nagyinterjúnk a horvátokról!

Mennyire puskaporos hordó ma a Balkán?

Nem annyira, mint harminc évvel ezelőtt. Sokkal nyugodtabb a helyzet. Hiába használnak néha háborús retorikát a balkáni vezetők, 

Milyen most Magyarország Balkán-politikája?

Nagyon aktív, mind politikailag, mind a befektetések terén, de a kulturális kapcsolatokban is: az előző évtizedben alapított a magyar kormányzat kulturális intézeteket Ljubljanában, Zágrábban és Belgrádban is.

Megjelent a Horvátország történetéről szóló kötete. Ön szerint mennyit tudnak a magyarok a  horvátokról, illetve a horvátok a magyarokról?

Nem tudnak eleget, de elég nagy az érdeklődés a téma iránt. Ennek a kötetnek ez tulajdonképpen a második kiadása, az első Budapesten jelent meg, 2011-ben. Aztán 2017-ben megjelent horvátul is Zágrábban. A mostani második magyar kiadás kifejezetten a zágrábi magyarok kezdeményezésére készült, 

Szóval az új kiadást a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör kezdeményezte, és ott jelent meg háromszáz példányban, így lényegében már nem is lehet kapni. Kéne egy új, budapesti kiadás.

Miről vitatkoznak a zágrábi magyarok horvát barátaikkal?

Elsősorban a múltról, az 1918 előtti történésekről. A két ország államközösségi múltjának vannak olyan vitás pontjai, amelyeket eltérően ítélt meg annak idején a horvát és a magyar közvélemény, 1918 után pedig eltérően ítélte meg a horvát történettudomány és a magyar.

Milyen a horvátok magyarképe?

A horvátok hagyományos magyarképe 

Ez az irodalomban is tetten érhető, akár a népi hősi énekekben, ahol közös hősökként éneklik meg a török ellen küzdő magyar és horvát vitézeket, akár a szépirodalomban – gondoljunk csak a Zrínyiekre. Az ellentétek a 19. századi illír mozgalommal kezdődtek. Igaz, ebben a korszakban nem lehet pusztán magyar-horvát viszonyról beszélni, ugyanis nem lehet kihagyni a képből Bécset. Az illír párt Bécsre támaszkodva a magyar reformkori ellenzékkel szemben politizált. Fontos azonban megjegyezni, hogy volt egy komoly magyarbarát párt is. 1848-ban Jellasics horvát részről a főszereplő, de a horvátokat nagy csalódás érte 1849 után, mert ők is nyakukba kapták a neoabszolutizmust, nem hívták össze például a szábort. 

Ezért 1860-tól kezdve Horvátországban újraéled a magyarbarát irányzat. Olyannyira, hogy ennek a következménye, hogy 1868-ban végül is létrejön a horvát-magyar kiegyezés, ami ötven évre meghatározza a viszonyt. Horvátország széles autonómiát kap, ám Deák Ferenc javaslata ellenére nem kap pénzügyi önállóságot. Ezt sem Andrássy miniszterelnök, sem pedig Lónyay pénzügyminiszter nem javasolta, de Deák támogatta volna, és csak azért nem vitte végül keresztül, mert a tizenkét tagú horvát delegáció három tagja kivételével megijedt a lehetőségtől, és kihátrált belőle. Ez sajnos később sok viszály forrása lett, adóügyekben ötven évig Budapestre mutogattak.

Gondolom a két fő vitatott személyiség magyarok és horvátok közt: Jellasics és Kossuth.

Jellasics a magyar történelemben sosem lesz pozitív figura. A horvátok viszont a horvát szabadság védelmezőjét látták benne. Bár nem mindenki: a Horvát Jogpárt Bécs emberének tartotta.  1866-ban aztán felállították a híres zágrábi Jellasics-szobrot, amit a kommunisták 1945-ben eltávolítottak. Ezzel Jellasics a horvát közvélemény szemében a kommunizmus áldozatává vált. Nem csoda, hogy 1990-ben össznépi egyetértéssel állították vissza a szobrot. 

És Kossuth?

Kossuth meg nem akarta elismerni a horvát önállósági törekvéseket. Horvátországnak volt egy nagyon sajátos térfejlődése a török kortól. Az oszmán hódítás előtt a középkori Horvátország inkább a tengermelléken létezett, legalábbis ezen a néven, mint Horvát Királyság. A mai Zágráb és Északnyugat-Horvátország ekkoriban Szlavónia néven futott. A horvát nemesség a török elől ebbe a Szlavóniába menekült, mert ennek kisebb részét foglalta el a török, a tengermelléki Horvátországnak meg a döntő többségét. Lényegében az ország arrébb költözött. Szlavónia pedig eltolódott keletebbre, oda, ahol ma is van. De a horvát nemesség nem mondott le Dalmáciáról sem, mindig is magához tartozónak érezte. 

és úgy érvelt, hogy közvetlenül Horvátország nem létezik, mert azt ugye annak idején részben megszállta a török, Dalmácia pedig 1797-ig Velence birtoka volt, majd annak bukása után a Habsburgok nem egyesítették a magyar koronával, s az ahhoz tartozó Horvátországgal, hanem külön kormányozták, egyenesen Bécsből. A maradék horvát föld egy része meg katonai határőrvidék volt. Azaz Kossuth közjogi értelemben vette, amit mondott; de a horvát közvéleményben ez úgy rögzült, mintha azt mondta volna, hogy nem találja Horvátországot a térképen. Ezt mind a mai napig felemlegetik. Azt már nem mondják tovább, hogy Kossuth az emigrációban viszont teljes autonómiát kínál Horvátországnak.

További sérelmek kapcsolódnak Khuen-Héderváry Károly bánhoz, akit mi nem is igazán tartunk számon.

Igen, a magyar történelemben sokkal kisebb szerepet játszott, mint a horvátban, ugyanis húsz évig, 1883-1903 közt volt volt horvát bán. Ekkoriban, a nyolcvanas évektől volt egy magyarellenes mozgalom a horvátoknál, ami szerint túl nagyok voltak az adóterhek, emellett volt egy nyelvi vita is. A horvátoknak teljes autonómiája volt nyelvileg, és a magyar parlamentben is horvátul szólaltak fel. A levelezés a két fél közt úgy folyt, hogy mindenki a maga nyelvét használta, ha találkoztak, akkor meg németül beszélgettek. 

Ferenc József is a horvátoknak adott igazat. Viszont katonai erőt kellett bevetni, és ezután senki nem vállalta a báni tisztséget. Tiszának négy jelöltje volt, s bár a horvátok az ő emberének tartják Khuen-Héderváryt, valójában a császár jelöltje volt, Tiszával ekkoriban nem is volt jóban, a parlamentben is az ellenzéket támogatta. Khuen-Héderváryt Kállay Béni javasolta Ferenc Józsefnek. A magyar-horvát kiegyezés szerint a magyar miniszterelnök javaslatára és ellenjegyzésével lehetett valaki horvát bán, de a valóságban az összes igazán fontos horvát bán a császár embere volt a korszakban, Khuen-Héderváry mellett például Ivan Mažuranić vagy Rauch Pál.

És miért negatív alak a horvátok szemében Khuen-Héderváry?

Khuen-Héderváry fő feladata az volt, hogy letörje a dualizmusellenes horvát mozgalmat, az ellenzéki Jogpártot. Ez sikerrel járt, ugyanazokat a módszereket alkalmazta, mint Tisza a magyar ellenzékkel szemben. Egyébként osztrák családból származott, egy morvaországi fürdőhelyen született, és Szlavóniában voltak a családjának birtokai. Ezzel együtt jól megtanult horvátul, tanult a zágrábi jogi akadémián, ezért is esett rá a választás. Egyébként 

ekkoriban Horvátország is részesül az egész Monarchiában érezhető fellendülésből, az 1890-es években indul meg Horvátországban a gazdasági fejlődés, és tart egészen az első világháború kitöréséig. Ő építtette a zágrábi Horvát Nemzeti Színházat, és őalatta épült ki a zágrábi Alsóváros. Erről viszont a horvát történettudomány és a gazdaságtörténet nagyon sokáig nem akart tudomást venni, nemrég ismerte el először egy horvát gazdaságtörténész. Ugyanakkor viszont azzal, hogy az ellenzéket ennyire keményen elnyomta és megrendszabályozta, nagyon negatív lett a megítélése a horvát közvéleményben.

És ha jól tudom, az utolsó nagy sérelem a MÁV vezényelt nyelve volt.

Ebből 1907-ben lett igazán nagy botrány, de a probléma végigvonult a dualizmuson. Elvileg a horvátoknak teljes nyelvi önállóságuk volt, Deák a kiegyezési tárgyalásokon még olyat is mondott, hogy ez annyira természetes, hogy törvény sem kell róla, de a horvátok ragaszkodtak hozzá, és mint kiderült, jól tették. A MÁV vezényleti nyelve a magyar lett, s amikor ezt a horvátok kifogásolták, Tisza Kálmán kormánya úgy érvelt, hogy a MÁV az állami magánvállalat, amit nem utasíthatnak, ez vállalati belügy. Azaz megkerülték a horvát-magyar kiegyezést. Ami nem lett volna baj, ha csak a felsőbb vállalatirányítási szervekben lett volna a magyar hivatalos nyelv, de sajnos a kalauzok és a pénztárosok is nagyon sokszor magyarok voltak, mert hát a horvátok nem tudtak magyarul, nem volt a magyar kötelező nyelv Horvátországban, és nem volt magyar nyelvű oktatás. Aztán az 1890-es években lett egy hungarológia tanszék Zágrábban, de nagyon kevés hallgatója volt. 1910-ben csak a horvát lakosság két százaléka beszélt magyarul. Még abban sem vagyunk biztosak, hogy tényleg jól tudtak. Így aztán 

1905-ben volt egy magyarbarát fordulat a horvátoknál, de ez csak taktikai fordulat volt, meg akarták állítani a német Drang nach Ostent, összefogva a délszlávokat, és Budapesttel szövetkezni, mint kisebbik rosszal, s később a magyarokról is leválni. A Horvát-Szerb Koalíció viszont éppen 1907-ben a vasúti nyelvhasználati törvény miatt veszett össze a budapesti koalíciós kormánnyal. A vasúti nyelvhasználati törvényt, a vasúti pragmatikát egyébként Kossuth Ferenc terjesztette be, pedig ő ápolta a legjobb viszonyt a Horvát-Szerb Koalícióval, aminek azonban szerb vezetője volt, akit a belgrádi miniszterelnök utasítgatott. Miután azonban a koalíció behódolt Ferenc Józsefnek, Kossuth számára kényelmetlenné váltak a horvát partnerek, és szerintem így akart tőlük megszabadulni. 1912-ben felfüggesztik a horvát alkotmányt, 1914-re mélypontra jutnak a kapcsolatok, és lényegében csak 1990 után van újabb pozitív fordulat. A jugoszláv időszak történetírását és magyarságképét pedig ezek a megpróbáltatások határozták meg.

S a jó viszony újjáéledése annak köszönhető, hogy Antall József kalasnyikov-szállítmányt küldött a horvátoknak?

Annak is, de fegyvert más is küldött. Antall talán úgy ítélte meg, hogy egy erős kommunista vezetésű Jugoszlávia nagy veszélyt jelent Magyarországra, és ezért támogatta meg a szlovén és horvát függetlenségi törekvéseket. A diplomáciai kapcsolatok terén is minden létező európai fórumon az Antall-kormány támogatta Horvátországot. Ez aztán még egyszer bekövetkezett, ugye annak idején a második Orbán-kormány óriási segítséget nyújtott Horvátországnak az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon. 

Akkoriban ha az ember megszólalt magyarul Zágrábbal, kifejezetten pozitívan fogadták. Olyannyira, hogy a villamoson még az ellenőrök is megbocsátották a bliccelést. Ekkor jött létre újra magyar tanszék Zágrábban. De ezt sajnos Magyarország nem használta ki a Horn-kormány idején. Az első Orbán-kormány próbálkozott. Horn alatt az akkori zágrábi magyar nagykövet felesége cikkeket írogatott a Népszabadságba Franjo Tuđman horvát kormányfő ellen – ami szerintem nem teljesen passzol a diplomáciához. Azóta csak a Mol-ügynek van negatív visszhangja: bár az INA horvát olajvállalat irányítási jogának Mol általi megvételekor a nemzetközi bírósági döntések szerint nem bizonyítható korrupció, a horvát közvélemény készpénznek veszi, hogy volt. Azonban, mint azt saját magam is tapasztaltam az 2014 januárjában megnyílt a zágrábi Magyar Kulturális Intézet (Liszt Intézet) első igazgatójaként, a horvátok pozitívan viszonyulnak a magyar kultúrához. Most tíz éves az intézet, nagyon aktív, és óriási az érdeklődés a magyar kultúra iránt.

Ön szerint a magyarok mennyire vannak képben a horvátokkal kapcsolatban?

Sajnos a horvát történelemmel kapcsolatban nem nagyon vannak képben, mert szinte alig szerepel a tankönyvekben Horvátország. Pedig a két ország történészei közt jó az együttműködés, és a horvátok részéről őszinte az érdeklődés irántunk. Bár a horvát tankönyvek magyarságképe még mindig a régebbi korszakokét tükrözi, azaz kissé negatív. 

Zrínyi Miklós azt írta a Szigeti veszedelem 14. énekében öccséről, Péterről, hogy „ez én vitéz öcsém, mind magyar, mind horvát, igazán szereti, mert látjuk, hazáját”. Zrínyi Miklós, a szigeti hős a horvát nemzeti opera főhőse. A horvátok mohácsi csatájában, 1493-ban a horvát seregeket egy magyar származású hadvezér, Derencsényi Imre horvát bán vezette. Tehát még az ilyen tragikus hősök között is ott vannak magyarok.

A horvátországi magyar kisebbségről mennyire tudnak a horvátok?

A horvátországi magyar kisebbség létszáma a háború és az elvándorlás miatt 22 ezerről alig tízezerre csökkent. Viszont van parlamenti képviselete: a Horvátországi Magyar Demokrata Közösség képviselője, Jankovics Róbert a többi nemzetiség képviselőtársával hozzájárul ahhoz, hogy a horvát kormánynak koalíciós többsége legyen, tehát fontos szerepet játszik. Emiatt a magyarság létszámához képest fontosabb lett. Sajnos a kulturális autonómia nem elég az asszimiláció megállításához.

A magyarországi horvátokról, az ő helyzetükről hogy vélekednek a horvátok?

Azt kell, hogy mondjam, hogy elég keveset tud a horvát közvélemény is a magyarországi horvát kisebbségről. Ezt egy kicsit az 1990 előtti magyarországi helyzethez tudnám hasonlítani, amikor a magyar közvélemény jelentős részében egy erdélyi magyart románnak tekintettek. Én Zágrábban jártam egyetemre, és sehogy sem tudtam megmagyarázni, hogy horvát vagyok. És nem azért, mert édesanyám magyar volt, hanem azért, mert az összes Magyarországról jött horvát nemzetiségi ösztöndíjast magyarnak tartották.

Milyen állapotban van a magyarországi horvátság?

Az utóbbi népszámláláson láthattuk, hogy jelentős csökkenés volt. Bár ennek nemcsak egyszerű asszimilációs oka van, hanem az is, hogy a magyarországi horvát falvak jelentős része gazdaságilag meglehetősen passzív vidéken fekszik. A Dráva-mente az utóbbi harminc évben nem a gazdasági fejlődéséről volt híres, és ezért az ottani horvát falvakból elég nagy az elvándorlás. Talán ezért van az, hogy még mindenhol vidéken csökkent a horvátok létszáma, Budapesten nőtt. A magyarországi rendszer a kisebbségi önkormányzatokra épül, és az Országos Horvát Önkormányzatnak nagyon sok autonóm intézménye van. Az összes magyarországi kisebbség közül a horvátoknak alapítottak először saját intézményt, egy kiadóvállalatot, s ugyancsak ők vettek először saját kezelésbe egy nemzetiségi iskolát.

A magyar kormány évek óta látványosan jóban van a szerbekkel, akárcsak a horvátokat korábban, be szeretnénk segíteni őket az EU-ba. Milyen ma a horvát-szerb viszony?

A horvát-szerb viszony továbbra sincs teljesen rendben. Azért még frissek azok a harminc éves emlékek. A horvátok érzelmek Vukovár ostromára emlékezvén vannak a csúcson, minden év augusztusában pedig Belgrádban forrnak föl a kedélyek a horvátországi szerbek távozása miatt. 1995-ben a horvátok a Vihar hadművelet folyamán Ante Gotovina tábornok vezetésével ekkor foglalták vissza a szakadár Krajinai Szerb Köztársaságot, amit az ottani szerbek Horvátország területén belül kiáltottak ki. A horvát benyomulás előtt a szerbek elmenekültek – népirtás nem volt, mivel nem volt már kit kiírtani, ezt Gotovina perében a hágai bíróság is elismerte, fel is mentették. Hozzátenném ugyanakkor, hogy a krajinai szerbek, még ha nem is laknak otthon, azóta is kapják a horvát nyugdíjat, és választani is hazamennek. A Szerbiából távozott horvátok viszont nemigen járnak már haza. Szóval a háborús jóvátétel kérdése még mindig napirenden van. Még mindig eltűntként tartanak nyilván több száz embert. Ez még mindig terheli a kapcsolatokat, és ezért nyilván a horvát közvélemény nem nagyon örül annak, hogy Budapest ennyire barátkozik Szerbiával. De ugyanakkor viszont 

Érdekes módon épp a két köztársasági elnök viszonyában voltak az utóbbi években feszültségek. Zoran Milanović köztársasági elnöknek ettől inkább nőtt egy kicsit a népszerűsége a horvát közvéleményben. Még mindig létezik szerbellenesség Horvátországban, de már szerb előadóművészek nyugodtan koncertezhetnek horvát városokban, s van arra is példa, hogy horvát művészek lépnek fel sikerrel szerbiai színpadokon, bár én azt tapasztalom, hogy a horvátellenség Szerbiában egy kicsit nagyobb. Most először fordul egyébként elő, hogy a szerb kormányban van horvát miniszter is; míg az utóbbi horvát kormányokban több szerb miniszter is volt.

Bosznia viszont még mindig vita tárgya, egyben törékeny ország.

A boszniai horvát politikusok és tábornokokkal szemben viszont a hágai bíróság hozott elítélő ítéleteket, aminek van némi kollektívbűnösség-szaga. A daytoni egyezmény szerint Bosznia két tagállamból áll: a központosított Boszniai Szerb Köztársaságból, illetve a Bosnyák-Horvát Föderációból. Utóbbiban a horvátok hátrányban érzik magukat, és csökken a létszámuk. Boszniában az utóbbi időben szándékosan nem tartottak népszámlálást.

Libanon-effektus?

Igen. 

 Némi jelképes létszámú nemzetközi katonai erő is állomásozik ott, és ahogy én tapasztaltam, nem nagyon szeretnének ismét háborúzni ottan az emberek, de hát maga a helyzet nem oldódott meg. A belső helyzet instabil, és a Boszniai Szerb Köztársaság és a bosnyákok ls horvátok alkotta Föderáció viszonyában is vannak súrlódások, amit persze a nemzetközi közösség boszniai képviselője igyekszik befolyásolni, tompítani vagy néha egyes intézkedéseivel inkább szerintem rásegít a feszültségek kialakulására, de lényeg az, hogy a belső helyzet az instabil. A daytoni rendszer nem hozott igazán tartós megbékélést. A horvát kormányzat viszont megpróbálja támogatni a boszniai horvátságot, de elsősorban csak gazdasági és kulturális téren.

Ki támogatja a bosnyákokat? A törökök és a szaúdiak?

A bosnyákokat a háború alatt és a háború után Törökország és Szaúd-Arábia támogatta legjobban, de igazából Törökország az, amelyik jelentősebben a gazdaságba is próbál befektetni. Szaúd-Arábia rengeteg mecsetet építtetett, de a gazdaságba keveset fektet be.

A magyar közvélemény érti Horvátországot és érti Szerbiát, de szerintem nem sokat tudunk arról, hogy Bosznia hogy került a térképre. Felvázolná?

A kora középkorban ebben az egész délszláv térségben jóval több államocska létezett, mint ma. A mai Horvátország területén is volt öt-hat, Szerbia területén is volt több. Már Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár is megemlíti Boszniát a 10. században, ami bizánci, később magyar érdekterület. Az állam a Boszna folyóról kapta a nevét, ami a Száva mellékfolyója. A XII. század végére kialakul egy bosnyák bánság. Nem véletlen, hogy bánság, hiszen a bán a magyar király hűbérese. Idővel egyre inkább önálló lesz, de a királyi címet csak a XIV. század vége felé veszi fel. Ez a terület eredetileg a katolikus világ része, de kialakul egy szervezetileg önálló egyház, ami ellen kereszteshadjáratokat folytatnak, mert bogumilnak vélik őket. Az újabb kutatások szerint igazából nem voltak arrafelé dualista eretnekek, és lényegében nem térnek el teljesen a katolikus tanítástól, csak egyházszervezetileg teljesen önállósították magukat, és szerzetesi közösségre emlékeztetnek, mert nem szednek adót. Emiatt aztán persze népszerű az egyház a bosnyák nemesség körében és a báni udvarban is, hisz nem konkurensek az adózásban. 1291-ben, aztán 1400-ban gyökeret vernek a ferencesek Boszniában, és attól kezdve fokozatosan megindul az ország rekatolizálása, és a XV. századra Bosznia többsége katolikus. Erre jön az oszmán megszállás, és 

Az iszlamizáció folyamata  XVI. században, a mohácsi csatát követően nagy lendületet kap. És mivel Boszniát a XIX. század eleji nemzeti felkelések idején nem sikerül elragadni az Oszmán Birodalomtól, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia szállja meg 1878-ban, ezért ez az iszlám hitű népesség megmaradt. A többi balkáni országból ugyanis elűzik a muzulmánokat, vagyis etnikai tisztogatást hajtanak végre. A XIX. századi nagy nemzeti integrációs törekvésekben, mind a horvátok, mind a szerbek megpróbálják a muzulmán bosnyákokat integrálni, de ezek a törekvések kioltják egymást. És amikor megalakul Jugoszlávia, akkor folytatódik ez az integrációs küzdelem, ami a titói Jugoszláviában úgy ért véget, hogy a boszniai muzulmánokat önálló, a horvátokkal, szerbekkel egyenrangú nemzetnek ismerték el. Tulajdonképpen a bosnyák név az csak 1990 után válik hivatalossá. S hogy mit jelent? Ez török eredetű szó, egyszerűen Bosznia lakóját jelenti. De van Magyarországon is egy horvát népcsoport, ami magát bosnyáknak mondja.

Az EU hogyan kezeli a délszláv kérdést?

Én úgy látom, hogy az EU az utóbbi évtizedben nem fordít elegendő figyelmet a Balkánra. Ezt hibának tartom. Egyrészt mert ha a hátsó udvarban rendetlenség van, akkor az befolyásolhatja azt, ami a többi területen történik, egyébként meg egyszerűen kiaknázatlanul hagyja ezt a térséget. Horvátország EU-s csatlakozását is nagyon elhúzták. Még Romániával és Bulgáriával együtt sem vették föl Horvátországot, csak 2013-ban, pedig már akkora horvát fejlettségi mutatók jobbak voltak az említett két országénál. Azóta meg a balkáni bővítési folyamat befagyott. Pedig nem jó hatalmi vákuumot hagyni: az ukrán háború előtt az oroszok eléggé sokat próbálkoztak a szerbek kapcsán Még partnerségi egyezményt is kötöttek Szerbiával, ami viszont befolyásolja Szerbia és a nyugat viszonyát. Pláne most. A szerbek nem csatlakoztak az EU-s szankciókhoz sem. Ezt is rossz néven vették Brüsszelben. A kínaiak pedig gazdaságilag próbálnak befektetni. 

A horvátok összességében hogy állnak hozzánk képest jólétben, életminőségben?

A saját tapasztalataim alapján a kilencvenes években a háború miatt is, meg hát eleve a szocialista gazdaság csődje miatt nagyon nagy visszaesés volt. Ebből 2000 óta lassan kezdenek kilábalni. A világválságok persze őket is megviselték. De mind az életszínvonalban, mind pedig az infrastruktúrában, gazdasági fejlettségmutatóban jelentős előre mozdulás van. Megkockáztatnám, hogy egy picit jobban élnek a horvátok, mint mi. A tudományos kutatók bére például kétszer akkora, mint nálunk. Eddig Horvátország drágább volt Magyarországnál, de most már sajnos kezdünk felzárkózni.

Mennyire tájékozódnak a horvátok a németek felé?

A német orientáció nagyon fontos nekik. Annak idején a horvát függetlenséget Németország támogatta leginkább. Bár az nem igaz, hogy a németek robbantották volna szét Jugoszláviát, az magától, belülről, belső okok miatt roppant szét, de ugye a német és osztrák turisták mindig is nagyon fontos szerepet játszottak horvát idegenforgalomban; bár az utóbbi időben már nem csak ők jönnek. Az EU-belépés is jót tett a horvát gazdaságnak. Az idegenforgalom túl nagy súlyt képvisel, a gazdaság 20 százalékát teszi ki, ami miatt járványok idején sérülékeny a horvát gazdaság. De egészében véve jól állnak a horvátok, nem csoda, hogy 

pedig sokan elégedetlenek a kormánnyal, de úgy látszik az ellenzékkel is.

Brüsszellel hogy állnak a horvátok?

A kormányfő legtöbbször brüsszeli álláspontot képvisel, de a horvátok nagyobb része inkább konzervatív, és ugyan határkerítésük nincs, nagyon-nagyon nehéz átjutnia egy illegális migránsnak a horvát határon. Szóval egyszerre próbálnak megfelelni a brüsszeli elvárásoknak is, és ugyanakkor keményen őrzik a határt. Horvátországban is a legutóbbi népszámlálás szerint például a vallásosok aránya csökkent. Tehát ott is azt lehet mondani, hogy a modern liberális eszmék azért terjednek, de 

Mit javasol olvasásra a horvát irodalomból, mire figyeljünk a horvát kultúrában?

Számos kiemelkedő horvát irodalmi mű jelent meg az utóbbi évtizedekben magyar fordításban, talán témáinak erős magyar kötődése miatt a néhány évvel ezelőtt elhunyt kiváló horvát író, Nedjeljko Fabrio adriai tárgyú történelmi regénytrilógiáját tudnám ajánlani az olvasók figyelmébe. A regények (Triemeron, Bereniké fürtje, Város az Adrián) Csordás Gábor remek fordításában jelentek meg magyarul. Különösen a Város az Adrián lehet érdekes a magyar olvasó számára, hiszen ez tulajdonképpen Fiume regénye, és a könyv igen lényeges része egy horvát fiú és egy magyar lány szerelméről szól.

Itt vagyunk az MTA Humán Tudományok Házában, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában. Hogy telik itt egy bölcsészkutató munkanapja?

Nem kell minden nap bent lennünk, két intézeti nap van, s gyakran megyünk külföldre is kutatni, vagy nemzetközi konferenciákon, egyetemeken előadni. Amikor bent vagyunk itt, a Délkelet Európát kutató csoportunknál, megbeszéléseket tartunk, megvitatjuk egymás kutatási projektjeit, ötleteit, és persze a balkáni politikát: Magyarország Balkán-politikáját, a magyar-balkáni kapcsolatokat, és az egyes balkáni országok egymás közti viszonya is szóba kerül.