Az orosz–ukrán háború kitörésének második évfordulójához közeledünk, s a konfliktus nem zárult le, sőt a rendezés még távolabbinak tűnik, mint tavaly. Az Oroszország elleni szankciók hatástalannak bizonyultak, és inkább csak a nyugati gazdaságok működését nehezítették. Ahogy az várható volt, a turbulens globális helyzet újabb nemzetközi konfliktusokat eredményezett. Októberben ismét berobbant az izraeli–palesztin válság, magával hozva az antiszemitizmus újabb hullámát is. A terrortámadás egyrészt szembeállította az arab államokat nyugati partnereikkel, másrészt a nyugati társadalmakon belül is okozott töréspontokat a baloldali fiatalok és aktivisták Izrael-ellenes megmozdulásai révén. Az ENSZ az orosz–ukrán háborúhoz hasonlóan ebben a konfliktusban sem lépett.
A trendek szemmel láthatók: a világ egyre inkább fegyverkezik, és lassan alig van olyan régió, amely kimaradna a folyamatból. Az instabil helyzet miatt 2024-ben újabb konfliktusok kirobbanására számíthatunk. Kockázatos térség Kelet-Ázsia, Dél-Amerika, Kelet-Európa és a Balkán. A blokkosodás újabb fordulatokat vesz – a globális hatalmak próbálják egyre szorosabb gyeplővel tartani a szövetségeseiket és korlátokat emelni a vélt vagy valós ellenfelekkel szemben. A következő időszakban kiéleződhet a harc a nagyhatalmak között az arab világért és a globális Dél országaiért.