„Idén és jövőre is rendkívül kicsi az esélye és a valószínűsége annak, hogy Oroszország és a NATO között kitörne a háború” – állítja a litván fegyveres erők parancsnoka.
Miközben az európai tisztviselők egyre jobban tartanak attól, hogy Putyin megtámadja a NATO-t, a litván fegyveres erők parancsnoka higgadtságra int ezzel kapcsolatban, írja a Politico.
„Idén és jövőre is rendkívül kicsi az esélye és a valószínűsége annak, hogy Oroszország és a NATO között kitörne a háború” – nyilatkozta Valdemaras Rupšys a litván Žinių Radijas rádiónak. A tábornok azzal egyetértett, hogy a körülmények változhatnak, ám jelenleg az orosz katonai erők nyugaton teljes mértékben Ukrajnára koncentrálnak,
így nem jelentenek közvetlen fenyegetést.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter ennél kissé borúlátóbb; Brüsszelben, az uniós kollégáival folytatott megbeszélése előtt azt mondta, „meg vagyunk győződve egy valódi háború lehetőségeiről”.
Rupšys tábornok válasza nem is késett sokáig, szerinte amikor katonai ügyeket kell megvitatni azokkal, akik kevésbé alkalmasak ezek átlátására, akkor „keletkezik némi zavar”, és egyben azt javasolta, hogy „a politikusok koncentráljanak a saját szerepükre és konkrét feladataikra”. Mindezek ellenére elismerően szólt az esetleges konfliktusra való felkészülés folyamatban lévő előkészületeiről, és sürgette egy könnyű és egy közepes méretű katonai dandár felállítását, valamint azok gyalogsági harcjárművekkel és harckocsikkal való felszerelését.
Litvánia, Lett- és Észtország múlt pénteken megállapodott egy közös balti védelmi övezet létrehozásáról az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határaikon. Ennek megfelelően
Észtország a tervek szerint 2025 elejétől, hatvanmillió euróból hatszáz bunkert épít az orosz határszakaszán,
Edgars Rinkēvičs lett elnök pedig felszólította a finn és a lengyel vezetőket, hogy országaikkal „a minél hatékony védelmi mechanizmus” érdekében csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez.
Mindeközben Vlagyimir Putyin csütörtökön először repült át a Balti-tenger felett, amióta az a finn és svéd csatlakozás révén lényegében „NATO-beltenger” lett; Kalinyingrádba, egy erősen militarizált orosz exklávéba utazott.
„Amikor az elnök orosz régiókba látogat, ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezzel bármiféle üzenetet küldene a NATO-országoknak”, mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Hozzátette, a Kreml a balti államokban zajló katonai megerősítéseket Kalinyingrádra nézve veszélyként értékeli.
Nyitókép: Valdemaras Rupšys a vilniusi Dóm téren 2019. július 25-én. (Petras Malukas / AFP)
„Nagyon büszke vagyok a népemre és az elöljárókra, hogy egyértelműen a béke mellett foglal állást Magyarország” – mondta a ferences rendi szerzetes.
Nem kíméli európai barátait az ukrán elnök.
Az ukrán elnök nekiment a német kancellárnak, amit Mark Rutte sem hagyott szó nélkül.
Ébredjenek már fel, ez a látszatok, jóemberkedés és nem a cselekvés világa, ami Európában van. A szavak világa.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
Andrzej Duda megérti Donald Trumpot.
Jézus születése, a szeretet, a család ünnepe – keresztények és nem keresztények szerte a világon közösen várják a karácsonyt. Amelyhez jó néhány legenda, anekdota, mese és irodalmi mű kapcsolódik; a magyar vonatkozásokból válogattunk párat.
A több mint tíz éve fennálló különleges formáció ősbemutatóján kiderül!
