Az EU háborúja Magyarország ellen

„Vasárnap a Financial Times hozta nyilvánosságra, hogy az EU titkos készenléti terveket készített a magyar gazdaság szabotálására. E szerint, ha Magyarország továbbra is megvétózza Brüsszel azon tervét, hogy 50 milliárd eurót bocsát Ukrajna rendelkezésére, akkor be kell fagyasztani a Budapestnek nyújtott összes uniós monetáris támogatást, hogy ezzel leértékeljék Magyarországot mint befektetési célpontot, feljebb tornásszák az ország hitelfelvételi költségeit, és esetleg megindítsák a már amúgy is gyenge forint leértékelését. A látszólagos ok az volt, hogy Orbán Viktor kormányának meg kell mutatni, milyen következményekkel jár, ha nem együttműködő Európában és túl közel áll Oroszországhoz. Mint az EU-ban általában, itt is többről van szó, mint ami látszik.

Először is, annak ellenére, hogy az FT egy »uniós tisztviselők által készített és a Financial Times által megismert dokumentumra« (kiszivárogtatásra) hivatkozik, úgy tűnik, hogy a sztorit Berlaymont gondosan eltervezte. A dokumentum négy nappal az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról szóló magas szintű találkozó előtt került nyilvánosságra. A hír az FT-hez került, egy olyan laphoz, amely következetesen támogatja az EU-t az önfejű tagállamokkal folytatott harcaiban; és a lap által megkeresett négy uniós diplomata azonnal örömmel üdvözölte a magyar zsarolásnak nevezett küzdelem elleni fellépést.

Másodszor, elég egyértelmű, hogy a keményebb hozzáállás valódi oka nem annyira Ukrajna iránti tisztelet, mint inkább az az eltökélt szándék, hogy megmutassák, ki a főnök. Magyarország, ne feledjük, azt mondta, hogy tökéletesen örül annak, ha a többi 26 tagállam államként összefog, hogy anyagilag segítse Ukrajnát: ami, gyaníthatóan, túl nagy nehézségek nélkül és (mivel Magyarország amúgy is az EU egyik leggyengébb gazdasága) nagy hatásveszteség nélkül megtehető. Itt arról van szó, hogy az EU elérje az akaratát: az FT-nek nyilatkozó egyik diplomata gyakorlatilag ezt vallotta be, amikor azt mondta: »Miféle uniót alkotunk, ha megengedjük ezt a fajta viselkedést?«

Harmadszor, a brüsszeli álláspont érthető. Nem titok, hogy az EU nomenklatúrája gyűlöli Orbán Viktor Fidesz-kormányát. Ennek számos oka van: nemcsak Magyarország vélt ruszofíliája, hanem a legtöbb európai dologgal kapcsolatos független álláspontja, a sok nyugat-európai által regresszívnek tartott (kifejezetten házasságpárti, kereszténybarát és a kulturális kohéziót védő) szociálpolitikája, a külföldi – néha EU-n belüli – pénzből finanszírozott szervezetekkel szembeni bizalmatlanság, valamint a vezető bírói kar kinevezésének nem éppen átlátható módja. Az EU gépezete örömmel venné, ha lehetőség nyílna a kormány destabilizálására.

Mindezek után azonban ez az epizód számos dolgot elárul az EU-ról. Egyik sem túl dicséretes.

Az első dolog az, hogy Brüsszel demokráciához való meglehetősen laza hozzáállását leplezi le. A magyar kormány az egyik legszilárdabb alapokon áll a választókkal az EU-ban, 2022-ben a teljes szavazatok 54 százalékát kapta (és növelte támogatottságát annak ellenére, hogy Brüsszel rosszul leplezett erőfeszítéseket tett, hogy meggyőzze a választókat arról, hogy másként gondolkodjanak). Az ukrajnai háborúval kapcsolatos érzelmek, és a Fidesz azon hangsúlyának támogatása, hogy mindenáron el kell kerülni, hogy belesodródjanak a háborúba, nagymértékű, különösen egy olyan országban, amely egyszerre közel áll Oroszországhoz és függ az orosz energiától. Egy olyan nemzetek feletti szervezet, mint az EU, amely elvileg támogatja a demokratikus elszámoltathatóság és a szubszidiaritás elvét, nem áll jól, ha egyfajta gazdasági büntetéssel fenyegeti az Orbán-kormányt, mégpedig azért, mert azt teszi, amire az emberek megválasztották.”

Nyitókép: MARKUS SCHOLZ / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP