Most dől el, hogy valóban demokrácia van-e az USA-ban – a tét tehát óriási

„Így születik meg egy diktatúra” – írta állítólag Trump a kampánya támogatóinak szóló levelében az előválasztási részvételét megtiltó bírósági határozat után. Az amerikai politika imádja a jogi csatározásokat – ha van jellemzője a washingtoni elit Donald Trump által csak mocsárnak nevezett eljárási szokásrendjének, hatalmi mechanizmusának, akkor ez az. A kétszáz éves amerikai alkotmányos berendezkedésben, amely eleve a fékek és ellensúlyok, a patikamérleggel kimért hatáskörök és a hatalmi ágak szigorú elválasztásának elvére épül, nagy hagyománya van a jogászkodásnak, a politikai opponensek jogi eszközökkel való akadályoztatásának, a döntéshozatal eljárási obstrukciójának, a politikai döntések jogi megtámadásának.

Ami azonban a törvényesség szigorú őre volt, az a 21. századra a politikai érdek egyre pőrébb kiszolgálójává változott. A bíróságok váltig tagadják, hogy politikai nyomásra cselekednek, a bírók felháborodva utasítják vissza, hogy ideológiai meggyőződésük néha átszűrődik az ítéleteken – az amerikai bírósági rendszer működése mégis kezd látványosan eltávolodni az alapító atyák által megálmodott és működésbe helyezett független bíráskodás eszményétől. A Republikánus Párt vezetői, prominens képviselői veszélyes jelenségnek látják azt, hogy a bírósági rendszer előrefutott egy választási folyamatot érintő ügy megítélésében, de még demokrata döntéshozók is érzik, hogy a Trump-ügy újabb szennyfoltot ejthet az amerikai demokrácia már nem szeplőtelen testén.

Az amerikai politikatörténet bővelkedik az ellentmondásos és a mai napig homály lepte politikai botrányokban, jogi fiaskókban, de az utóbbi három év közélete mindenen túltett: Donald Trump a 2020-as elnökválasztást elcsalt voksolásnak nevezte, amit végső közigazgatási és bírósági ítéletek is elutasítottak, de a jobboldali választók és véleményvezérek jelentős része máig a volt elnökkel ért egyet.

Több felmérés, így az AP hírügynökség és a NORC Center for Public Affairs Research december eleji reprezentatív kutatása is azt mutatja, hogy a jobboldali szavazók nagyon, de a baloldaliak is majdnem hasonló mértékben bizalmatlanok a választás intézményeivel szemben. Megkérdőjelezik a lebonyolítás tisztességes voltát, és nemcsak az országos szavazások, de saját pártjuk előválasztási folyamatával kapcsolatban is feltételeznek visszaéléseket. Úgy hiszik, hogy a leadott voksok a mai választási rendszerben nem tükrözik a jelöltek mögött álló valós választói támogatottságot.

A Coloradói Legfelsőbb Bíróság december 19-én döntött úgy, hogy a 14. alkotmánykiegészítés 3. bekezdésében foglalt alkalmatlansági klauzula alapján kizárja Donald Trumpot a szövetségi állam republikánus előválasztásán való részvételből. Az indoklás szerint a volt elnök méltatlanná vált az indulásra azzal, hogy 2021. január 6-án lázadást szított a Capitolium ellen. Ehhez a konklúzióhoz a bíróságnak egyértelmű állást kellett foglalnia arról, hogy Trump valóban vétkes volt a döntés alapjául szolgáló bűncselekményben – a bírák többsége megalapozottnak látta a keresethez csatolt bizonyítékokat, miszerint a politikus beszédei, közösségi oldalain megosztott posztjai hozzájárultak a lázadás berobbanásához –, márpedig ezt a coloradói testület úgy mondta ki, hogy erről más, magasabb bírói fórumok még nem határoztak.

Az eset precedens nélküli, hiszen ezt a klauzulát az amerikai történelemben először alkalmazta egy bíróság egy indulni szándékozó jelölt ellen. És ha ritka, akkor vizsgálni kell az indokoltságát. Nem véletlen, hogy bár több más szövetségi államban, így New Hampshire-ben, Minnesotában vagy Michiganben is voltak hasonló kezdeményezések, a helyi bíróságok elutasították az indítványokat. Maine-ben viszont a választási bizottság vezetője ugyanerre az alkotmányos eszközre hivatkozva szintén eltiltotta Trumpot az előválasztási megméretéstől.

A coloradói döntés értelmében a március 5-én esedékes előválasztáson a volt elnök nevét nem tüntetik fel a szavazólapon. A bíróság a döntését január 4-én felfüggesztette, ezt a határidőt adta Trumpnak a fellebbezésre; a döntés értelmében ha meglépi a fellebbezést a politikus, a neve ott marad a szavazólapon. Egy nappal a határidő előtt Trump az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán nyújtott be keresetet a szövetségi állami bíróság elsőfokú ítélete ellen, ezzel párhuzamosan Maine­-ben is bíróságon támadta meg a választási bizottság döntését. Ügyvédjei a coloradói ítélet érvénytelenítését kérelmezték arra hivatkozva, hogy az elnöki alkalmasság megítélése nem bírósági, hanem kongresszusi jogkör. Szerintük a 3. paragrafus nem említi az elnöki tisztséget, így a végrehajtó hatalom feje ellen nem alkalmazható. Emellett úgy látják: a döntés alapjául szolgáló, lázadásra való felbujtás bűntettét a Capitolium ostromát megelőző beszédében Trump nem követte el, mert amit mondott, az a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozó tett volt. Trumpék szerint az igazságszolgáltatás átlépte hatáskörét, és beavatkozott a választás menetébe.

A fellebbezés az exelnök részéről elkerülhetetlen volt, de kellemetlen helyzetet teremt a legfelsőbb bíróság számára: a kilenctagú testület hat bírája konzervatív meggyőződésű, közülük hármat éppen Trump hivatali idejében neveztek ki. E bírák óriási nyomás alá kerülnek: ha a coloradói döntés helybenhagyását vélik jogszerűnek, a lojalitásuk ellen kell szavazniuk, ám ha érvénytelenítik a döntést, a homlokukra égetik a billogot, hogy politikai nyomás alatt cselekedtek.

Trump stábja a coloradói ítélet bejelentését követően azonnal készen állt a saját narratívával: politikai döntés született a Demokrata Párt megrendelésére, hiszen a bírákat a szövetségi állam demokrata párti kormányzói nevezték ki, s a kormányzó erő Trump növekvő és a Biden-elnökség csökkenő támogatottságát látva elkeseredésében ilyen nyomás alkalmazásával próbálja távol tartani a szavazókat. A politikai indítékot egyébként nem volt nehéz kiszimatolni: ugyan republikánus és pártkötődés nélküli amerikai állampolgárok nyújtották be a keresetet a coloradói bíróságon, az akciót az a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington (CREW) nevű liberális jogvédő csoport támogatta, amely a Trump-elnökség éveiben fogást próbált találni a kormányzaton.

Ha a washingtoni szövetségi bíróság helybenhagyja a coloradói döntést, Trump nem indulhat a republikánus előválasztáson a szövetségi államban. Ez a diszkvalifikáció csak az előválasztásra vonatkozik – már ha egyáltalán ilyen helyzetben megrendezik, hiszen a Republikánus Párt helyi alapszervezete jelezte: kedvezőtlen ítélet esetén felfüggesztik az előválasztást. A novemberi elnökválasztáson mindenhol, még Coloradóban is lehet majd Trumpra szavazni, ha végül ő lesz a párt elnökjelöltje.

Donald Trump sorsa nem Coloradóban dől majd el, sem így, sem úgy: ez egy több mint tíz éve inkább a demokratákhoz húzó állam, amelyet eleve nehéz hoznia egy jobboldali jelöltnek. A jogi hercehurca mégis hátrányos helyzetbe hozhatja a Trump-kampányt. Rövid távon a stáb azt kommunikálhatja, hogy a bíróságok politikai nyomásra beavatkoznak a választás menetébe – ami alátámasztja a 2021 óta hangoztatott vádat, miszerint a washingtoni „mocsár”, a mélyállam mindent elkövet a volt elnök elmeszeléséért. Hosszú távon azonban rosszul is kijöhet az esetből Trump: ha a legfelsőbb bíróság a jogi rendezés és a társadalmi nyugalom érdekében véglegesen állást foglal a capitoliumi felkelés kérdésében, mégpedig úgy, hogy megállapítja a volt elnök érintettségét, az a legfontosabb közhivatal viselésétől való eltiltást hozhatja Donald Trumpnak. A bíróság döntése tehát így vagy úgy hatással lesz a novemberi elnökválasztásra.

Nyitókép: Donald Trump és csapata egy New York-i bíróságon decemberben. Fotó: AFP / Timothy A. Clary