„Németországban Scholzot várhatóan nemsokára elzavarják a fenébe a kis aktatáskájával együtt. Talán a korábbi korrupciós ügyeit is előveszik, csak takarodjon már el. Ha pedig a kancellárt leváltják a kormányzó pártok, akkor egyéb pozíciókban is lesz mozgás. A boldog emlékezetű Liz Trussnál is ostobább német külügyminiszter, és a meseíróként rendkívül széles közgazdaságtani és vezető tapasztalatokat felhalmozó gazdasági miniszter is mehet Scholz után a rügeni tengerpartra napozni, feltöltődni. A bukmékerek szerint ebben az esetben Boris Pistorius jelenlegi védelmi miniszter veszi át a kancellári feladatokat, akiről érdemes tudni, hogy noha a sorkatonaságon túl semmi kapcsolata nem volt korábban a Bundeswehrrel, hamar bebizonyította, hogy fejben képes bármikor visszatérni a poroszos katonai hagyományokhoz és önfeledten kiszolgálja az amerikai érdekeket. És minden ellenkező híreszteléssel szemben az amerikai érdekek jórészt teljesen egybevágnak a német érdekekkel.
Mert rövid- és középtávon a németek előtt komolyabb kihívások is állnak, mint a német gazdaság állapota. Olcsó energiát majd szereznek valahonnan, illetve elveszik valakiktől erőszakkal, addig meg kipofozzák az alkotmánybíróságtól a szükséges költségvetési mozgásteret, hogy szemtelenül dotálhassák a megrendült iparukat. A Brüsszel és Berlin között húzódó, holdfényben szépen csillogó f@sznyálhíd miatt pedig se Ursula, se utódja nem fog kötelezettségszegési eljárásokat indítani olyan apróságért, mint a német ipar tiltott szubvenciója. Erre a mutatványra (törvényalkotás–hitel–szubvenció) egyébként egy közepesen idomított, valamelyest szobatiszta csimpánz is képes lett volna napsütéses időben, csak a Habeckkel súlyosbított Scholz kancellárnak nem jött össze. Féleszűek között félszemű a király.