Fizesse meg Teherán az árát, hogy a Hamász, a Hezbollah és a jemeni húszik támogatása révén az egész világon káoszt okoz – írja Izrael volt miniszterelnöke.
A Hamász és az Irán által támogatott Iszlám Dzsihád október 7-én 1200 izraelit mészárolt le, aminek eredményeként azóta is tart a háború a Gázai övezetben. A szintén Irán által támogatott Hezbollah azóta több mint ezer rakétát lőtt ki észak-izraeli településekre, kockáztatva egy, az eddigieknél szélesebb körű fegyveres konfliktus kitörését. Közben az ugyancsak Irán segítette jemeni húszik folyamatosan támadnak meg és térítenek el a Szuezi-csatornán közlekedő hajókat,
veszélyeztetve ezzel a világ egyik legfontosabb vízi útvonalát.
Csak néhány példa arra, hogy az iráni rezsim a fő okozója Közel-Kelet legtöbb problémájának, amiből könnyen globális zűrzavar lehet – kezdi hosszú publicisztikáját a The Wall Street Journalban Naftali Bennet. Izrael volt miniszterelnöke értetlenül áll az előtt, miért nem tett ez ellen még senki semmit, „miközben az elmúlt 45 évben Irán volt a forrása a végtelen háborúnak, terrornak és szenvedésnek az egész világon,
egy gonosz birodalom, amelyet meg kell buktatni”.
Naftali Bennet állításai nem légből kapottak, hiszen fiatalabb korában, közel két évtizeddel ezelőtt az egyik különleges izraeli egység tartalékos katonájaként éppen a Hezbollah ellen harcolt a második libanoni háborúban. Itt vesztette el a legjobb barátját, ami után rájött, hogy „amit teszünk, ostobaság, rossz csatát vívunk, Irán pedig pontosan ezt várja el tőlünk”.
Úgy véli, hogy Irán egyszerű, de zseniális stratégiát követ a nyolcvanas évek vége óta: az egész földön elterjesztik a terrort, de úgy, hogy a piszkos munkát mással végeztetik el. Ilyen értelemben Irán folyamatosan támadja Izraelt is, ám ami elképesztő, hogy mindig mindent megúsznak.
A közel-keleti térségben viszont most új hidegháború zajlik, az egyik oldalon „egy korrupt, inkompetens és üres birodalommal”, azaz a nyolcvanas évek Szovjetuniójához hasonlatos Iráni Iszlám Köztársasággal, a másik oldalon pedig „egy virágzó, szabad és erős demokráciával”, vagyis Izraellel és szövetségeseivel, kvázi az Egyesült Államok korabeli szerepében.
Ezért, írja, amikor 2021 júniusában izraeli miniszterelnök lett, úgy döntött, változtat, és arra utasította a titkosszolgálati vezetőket, hogy ne a Hezbollahhal és a Hamásszal való helyi összecsapásokban forgácsolják szét az erőket, hanem Irán minél jobban való meggyengítésére törekedjenek. Ennek szerinte számos módja van: a belső ellenzék megszilárdítása, az internet folyamatosságának biztosítása a rezsim elleni lázadások idején, Irán ellenségeinek megerősítése, a szankciók és a gazdasági nyomás növelése.
„De Izrael ezt nem tudja egyedül megtenni, és nem is szabad neki egyedül megtennie.
Az Irán elleni harc élére az USA-nak kell állnia,
amihez nem kell háború, ahogyan a Szovjetunió a Szovjetunió sem külső nyomásra omlott össze, hanem a belső rothadás miatt.”
A másik miniszterelnöki döntése az volt, hogy az izraeli erők több alkalommal is iráni területen vágtak vissza a Teherán elrendelte csapásokért. Ekkor megtapasztalta, hogy az iráni zsarnokok egyáltalán nem annyira kemény fiúk: „vidáman elnézik, hogy mások halnak meg helyettük, de rögtön visszavonulót fújnak, ha megkapják a magukét”.
Ezért USA és Izrael nem tehet mást, mint kitűzi az egyetlen célt: minél előbb megbuktatni az iráni rezsimet a Közel-Kelet és az egész civilizált világ békéje és biztonsága érdekében.
(Nyitókép: Hossein Beris / Middle East Images / AFP)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
A repülő valahol Iránban zuhant le, a személyzetének sorsa ismeretlen.
Ironikus módon Izraelnek nem voltak mindig rossz kapcsolatai Iránnal, ráadásul ez az állítás nem csak az 1978-as iráni iszlám forradalom előtti időszakra igaz.
Az elnök egy sajtótájékoztató keretei között jelentette be az iráni konfliktus lezárásának közelségét.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Az amerikai elnök erőteljesen fontolgatja az Egyesült Államok kilépését a katonai szövetségből.
Más világ van már Moldvában is, mint egykor: a pap nem átkozza ki azt, aki magyarul imádkozik, a jászvásári abroncs is lazult. Lassan meggyökeresedik a magyar iskolahálózat, amelynek első gyümölcsei beérni látszanak. Riportunk a csángók életvilágáról.
Az ügyvéd és volt országgyűlési képviselő szerint a helyzet teljesen egyértelmű: titkosszolgálati beavatkozás történik a magyar választásokba.
