A hálózatban kétféle szereplő volt: azok, akik tisztában voltak a szervezéssel és a korrupcióval, és akik kötelességüknek érezték.
Az Európai Parlament három hivatalban lévő képviselője ellen már vádat emeltek az úgynevezett Qatargate-ügyben, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb korrupciós botránya az Európai Unió intézményeiben – derült ki a Politico-n megjelent írásból.
A rendőrség hat másik hivatalban lévő európai parlamenti képviselőt és egy parlamenti tisztviselőt azonosított érintettként. A politikusok és társaik állítólag pénzt vagy ajándékokat fogadtak el Katartól és más külföldi kormányoktól az uniós politika és viták befolyásolásáért cserébe.
Az üggyel kapcsolatban nem emeltek vádat ellenük. Nevük azonban szerepel azok között, amelyeket a két fő gyanúsított – Pier Antonio Panzeri volt európai parlamenti képviselő, a hálózat feltételezett vezetője és korábbi asszisztense, Francesco Giorgi – adott meg a vádakat vizsgáló belga hatóságoknak. A lap úgy döntött, hogy jogi okokból nem nevezi meg őket.
A dokumentumokban szereplő vádak között szerepel az az állítás, hogy az említett európai parlamenti képviselők közül néhányan olyan üzletből részesültek, amelynek keretében
egy külföldi tisztviselő akár 250 000 eurót is ígért nekik a 2019-es európai választási kampányuk finanszírozására.
Egy másik esetben az egyik EP-képviselő állítólag egy órát kapott. Az uniós tisztviselő 20 000 eurót is elfogadott készpénzben – állította Panzeri és Giorgi.
„Panzeri hálózatában kétféle szereplő van: azok, akik tisztában vannak a szervezéssel és a korrupcióval, azok, akik kötelességüknek érzik” – mondta Giorgi a nyomozóknak. A hálózat tagjait szerinte katonáknak nevezték.
„Legtöbbjük Panzeri szemében hasznos idióták voltak, és nem voltak tisztában azzal a rendszerrel, amelyet ő hozott létre”
– tette hozzá Giorgi.
Giorgi azt is állította, hogy korábbi főnöke különböző manipulációs technikákat használt, hogy meggyőzze az embereket, hogy tegyék meg, amit kért. Panzeri és Giorgi mellett három hivatalban lévő európai parlamenti képviselőt tartóztattak le, akiket
korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel előzetes vádjával sújtottak.
Mindhárman – Eva Kaili, Marc Tarabella és Andrea Cozzolino – tagadják az érintettséget, és a szokásos módon részt vehetnek a parlamentben és szavazhatnak.
Nyitókép: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Czeglédy Gergőt júniusban tartóztatták le. A nyomozó hatóság százmilliós vesztegetéssel gyanúsítja az óbudai korrupciós botrányban.
Az exelnök jelezte, hogy betartja a jogerős ítéletet, de az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Heti háromszor kell a bíróságon megjelennie a háborúban álló Izrael vezetőjének.
A vádak súlyosak: a hálózat elhallgatja a nyilvánosság és a partnerei előtt, hogy milyen mértékben finanszírozza őket az amerikai kormány.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Nyolc embert ítéltek el.
