Gúzsba kötik Berlint saját jogszabályai, miközben a három baloldali-liberális kormánypárt egymással veszekszik, és az is kérdés, tudnak-e jövőre költségvetést tervezni.
A német és a nemzetközi sajtó is tele van a berlini német szövetségi kormány válságának híreivel. A Scholz-kormányra már megalakulása óta árnyékot vet a szocdemek, a zöldek és a liberálisok ideológiai és szakpolitikai vitatkozása – de ez igazából előre borítékolható volt.
Az viszont nem, hogy két év alatt a teljes cselekvésképtelenség határára sodródjon a német kormány. Már a baloldali Spiegel is azzal vádolja a baloldali kancellárt,
hogy „káoszba taszítja” Németországot.
De hogyan jutottak el idáig? A legutóbbi szög a kormányzat koporsójába a német szövetségi alkotmánybíróság minapi döntése volt, amely – sokak megdöbbenésére – megtiltotta a kormányzatnak azt, hogy a korábban a koronavírus-válság kezelésére létrehozott pénzalapban maradt 60 milliárd eurós összeget átvigyék a klíma- és transzformációs alapba, amit a német gazdaság „zöld átállására” és modernizálására fordítottak volna.
Az alkotmánybírósági döntés oka pedig nem más, mint egy a német alkotmányba 2009-be beleírt szabály: az adósságfék kötelezővé tétele.
Az adósságféket annak idején a stabilitás és a pénzügyi rendezettség jelképeként ünnepelték a németek. Most viszont már olyannak tűnik,
„mint egy kényszerzubbony, amit magára húzott Németország”
– írja az ügyről a brit Guardian.
A fejlemények kérdőjelessé tették a jövő évi költségvetési terveket is. A német kormány és a parlamenti képviselők most pótmegoldásokat keresnek a patthelyzet feloldására. Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális párt elnöke azzal állt elő, hogy 2023-at „vészhelyzeti évnek” fogja nyilvánítani, ami felszabadítaná őt az adósságfék alkotmányos korlátai alól.
A német közvélemény most inflációtól és további gazdasági visszaeséstől tart. A kormánypártok pedig tovább vitatkoznak a lehetséges megoldásokról: a zöldek és a szocdemek radikálisan kibővítenék az állami kiadásokat, míg Lindner pénzügyminiszter liberálisai pont, hogy megszorításokat szeretnének.
A lakosság mellett a szakértők is aggódnak. Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet elnöke szerint a német gazdaság stabilitása a tét. „Németország elmaradhat másoktól” – mondja a szakértő, aki szerint
a német kormány mintha nem tudná, hogyan kezelje a kialakult helyzetet.
Ahogy fogalmaz: „Van, aki beruházna, más viszont pont, hogy spórolna. Ezek egymással tökéletesen ellentétes politikát, de ha leállunk az ökológiai és digitális átállásunkkal, hatalmas hiba lenne a jövőre nézve”.
Nyitóképen: Olaf Scholz (Christophe Gateau / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Időben fékeztünk: azért lassult le a gazdaság, mert ezúttal még a szakadék előtt sikerült megfogni. Oláh Dániel írása.
A 23 éves orvostanhallgató elleni erőszak tönkreteheti a karrierjét.
Az AfD-nek minden eddiginél komolyabb politikai szerep juthat.
Tényleg mindenre képesek.
Sebastian Hille kormányszóvivő berlini sajtótájékoztatón közölte: a fenyegetést „tudomásul vették”.
A CSU által sürgetett „jelentős deportálási hadjárat” kiverte a biztosítékot a CDU-nál.
Vasárnap országszerte viharos széllel, hófúvással és kemény fagyokkal kell számolni.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
