Gúzsba kötik Berlint saját jogszabályai, miközben a három baloldali-liberális kormánypárt egymással veszekszik, és az is kérdés, tudnak-e jövőre költségvetést tervezni.
A német és a nemzetközi sajtó is tele van a berlini német szövetségi kormány válságának híreivel. A Scholz-kormányra már megalakulása óta árnyékot vet a szocdemek, a zöldek és a liberálisok ideológiai és szakpolitikai vitatkozása – de ez igazából előre borítékolható volt.
Az viszont nem, hogy két év alatt a teljes cselekvésképtelenség határára sodródjon a német kormány. Már a baloldali Spiegel is azzal vádolja a baloldali kancellárt,
hogy „káoszba taszítja” Németországot.
De hogyan jutottak el idáig? A legutóbbi szög a kormányzat koporsójába a német szövetségi alkotmánybíróság minapi döntése volt, amely – sokak megdöbbenésére – megtiltotta a kormányzatnak azt, hogy a korábban a koronavírus-válság kezelésére létrehozott pénzalapban maradt 60 milliárd eurós összeget átvigyék a klíma- és transzformációs alapba, amit a német gazdaság „zöld átállására” és modernizálására fordítottak volna.
Az alkotmánybírósági döntés oka pedig nem más, mint egy a német alkotmányba 2009-be beleírt szabály: az adósságfék kötelezővé tétele.
Az adósságféket annak idején a stabilitás és a pénzügyi rendezettség jelképeként ünnepelték a németek. Most viszont már olyannak tűnik,
„mint egy kényszerzubbony, amit magára húzott Németország”
– írja az ügyről a brit Guardian.
A fejlemények kérdőjelessé tették a jövő évi költségvetési terveket is. A német kormány és a parlamenti képviselők most pótmegoldásokat keresnek a patthelyzet feloldására. Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális párt elnöke azzal állt elő, hogy 2023-at „vészhelyzeti évnek” fogja nyilvánítani, ami felszabadítaná őt az adósságfék alkotmányos korlátai alól.
A német közvélemény most inflációtól és további gazdasági visszaeséstől tart. A kormánypártok pedig tovább vitatkoznak a lehetséges megoldásokról: a zöldek és a szocdemek radikálisan kibővítenék az állami kiadásokat, míg Lindner pénzügyminiszter liberálisai pont, hogy megszorításokat szeretnének.
A lakosság mellett a szakértők is aggódnak. Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet elnöke szerint a német gazdaság stabilitása a tét. „Németország elmaradhat másoktól” – mondja a szakértő, aki szerint
a német kormány mintha nem tudná, hogyan kezelje a kialakult helyzetet.
Ahogy fogalmaz: „Van, aki beruházna, más viszont pont, hogy spórolna. Ezek egymással tökéletesen ellentétes politikát, de ha leállunk az ökológiai és digitális átállásunkkal, hatalmas hiba lenne a jövőre nézve”.
Nyitóképen: Olaf Scholz (Christophe Gateau / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
A nemrég Magyarországon is bemutatott Merkel-sikerkönyv szerzőjével az exkancellár örökségéről, európai hatásairól és az osztrák gazdaság állapotáról is beszélgettünk.
Továbbra sem tudni, mi lesz vele.
Martin Jäger szerint ugrásra készen áll Oroszország.
Egyértelmű a helyzet.
Különösen a média- és intézményépítés terén.
Remélem, azt azért még a Tisza szavazók is problémásnak éreznék, hogy a nevünkben üzenne hadat Ursula az oroszoknak.
A nemrég Magyarországon is bemutatott Merkel-sikerkönyv szerzőjével az exkancellár örökségéről, európai hatásairól és az osztrák gazdaság állapotáról is beszélgettünk.
Ha a vágóhídi marhák fájdalommentes leöléséért petíciók íródnak, sőt valódi tömegek tiltakoznak az ilyen ügyekben, akkor talán hús-vér embereket sem kellene golyófogónak használni. Ungváry Zsolt írása.
