A nemzetközi adományozók júliusig már mintegy 230 milliárd eurónyi segélyt vállaltak.
Ukrajna szövetségesei fel tudnak mutatni valamit azért a 122 milliárd dollárért, amelyet Oroszország 2022. februári inváziója óta küldtek az országnak – olvasható a Reuters hasábjain.
A legnagyobb sikerük, hogy az ukrán gazdaság a háború kitörését követő hónapokban ellenállónak bizonyult, és 2023-ban váratlanul gyors ütemben talpra állt. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a háború sújtotta ország támogatása idővel mind az Egyesült Államokban, mind Európában csökkenhet, ahogy a konfliktus egyértelmű katonai kimenetel nélküli patthelyzetbe kerül.
2024-ben az Egyesült Államokban és az Európai Parlamentben a donorkormányok feszült pénzügyi helyzete, valamint a 2024-es nagyszabású választások fokozzák a bizonytalanságot.
A Kijevvel való szolidaritás azonban 2024-ben is érvényesülni fog, már csak azért is, mert Európának és az Egyesült Államoknak nincs sok választása, illetve ez a szövetséges hatalmak számára ez egy magas hozamú befektetés.
A Kieli Világgazdasági Intézet, amely nyomon követi az Ukrajnának nyújtott támogatás minden formáját, becslése szerint
a nemzetközi adományozók júliusig már mintegy 230 milliárd eurónyi segélyt vállaltak.
Ennek az összegnek csaknem a felét az európai országok és az Európai Unió intézményei ajánlották fel, és ennek mintegy 50%-a a kormány költségvetési szükségleteinek közvetlen finanszírozása volt. Az Egyesült Államok mintegy 70 milliárd euróval járult hozzá. Ennek kétharmada katonai segély volt. Az elkövetkező években még többre lesz szükség, akár a háború elhúzódik, akár Ukrajna újjáépül.
A szövetségesek Kijevvel való szolidaritásának erejét azonban 2024-ben próbára teszi majd az amerikai elnökválasztás és a Vlagyimir Putyinnal való bánásmóddal kapcsolatos európai feszültségek. Az amerikai kongresszusban az Ukrajnának nyújtott támogatás politikai harcok tárgyát képezi. A novemberi második Donald Trump-elnökség lehetősége növeli annak kockázatát, hogy a támogatás teljesen megszűnik. A cikkben azt írják, hogy
Európában egy Putyin-szövetséges lett Szlovákia miniszterelnöke, és csatlakozott a magyar Orbán Viktorhoz,
azon európai vezetők kis csoportjához, akik az Oroszország elleni szankciók megszüntetését és a Putyinnal való párbeszéd megkezdését szorgalmazzák.
A politikai veszélyek ellenére a támogatás továbbra is folyik és Ukrajna szövetségesei már látják tetteik eredményét. A Nemzetközi Valutaalap nemrég üdvözölte az ország teljesítményét, és a 2023-as növekedési kilátásokat 1%-3%-ról 4,5%-ra emelte. Az infláció évi 5,3%-ra csökkent – kevesebbre, mint sok uniós országban – , ami váratlan teljesítmény egy háborúban álló országban.
A központi bank már tervezi a devizaellenőrzés enyhítését, és a devizatartalékok közel 40 milliárd dollárral rekordmagasságban vannak.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Heorhij Tikhijnek „elég komoly aggályai vannak” a magyar választások átláthatóságával kapcsolatban.
A külügyminiszter világossá tette, mindaddig amíg Ukrajna olajblokád alá tartja Magyarországot, addig hazánk semmilyen uniós hitelhez nem járul hozzá.
Orbán Viktor tette mindenkit lázba hozott.
A nagy agrárvállalatok terítették lapjaikat: előbb a támogatás és a tagság, utána idővel a szabályok harmonizációja.
Ki a csoda költene inkább orosz kiskatonák lelövésére (de lehet, hogy végül aranybudi lesz belőle Zelenszkij feneke alatt), mint Pamkutya koncertre? Ungváry Zsolt írása.
A lengyeleknek már szomorú valóság az, amit Magyar Péter és Brüsszel szán hazánknak. Leleplező alkotás az eurokrata tervekről.
A vízállás jelenlegi szintje több mint 20 centiméterrel elmarad a normális tavaszi mennyiségtől.
A miniszterelnök vendége a CPAC Hungary rendezvény alkalmából látogatott Magyarországra.
