A nyugati szövetségi rendszerhez (név szerint a NATO-hoz) tartozni Magyarország számára védelmet ad, de intellektuális frissességre és rugalmasságra van szükség, nehogy valamely hirtelen támadt vihar felborítsa a hajónkat. A nagy átrendeződés legújabb frontja most éppen a Közel-Keleten látszik megnyílni, miközben a nyugati nagyvárosokban évtizedekig gondosan nevelt terrorista sejtek menetelnek. Új erőtérben kell tájékozódnunk, ahol a régi szabályok már nem feltétlenül érvényesek – írja a volt diplomata.
Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője az állam meghódításáról írt a 21. században. Az állam szerkezetének és hatóerejének minden csökkentése, felfüggesztése, sőt eltörlése vagy csupán kiszervezése ellenére – melyen a rivális államok proxyjai mellett globális nagyvállalatok, nemzetközi NGO-k és külföldről finanszírozott médiavállalkozások hada ügyködik, idehaza is – az állam mint fizikai apparátus és eszményi keretrendszer továbbra is világunk jelentőséggel bíró társadalmi-politikai tényezője.
Az állam meghódításáról manapság puccskönyveket adnak ki,
ezért a szerző elemzi ezeket az államcsínyeket és puccsokat, hiszen az államot védeni kell, mert az állam nem rossz gazda, maximum, akik vezetik az államot.
A lap a fentieken kívül írásokat közöl Kiss Péter Attilától, Kiss Lajos Andrástól, és újranyomtatva közli Joó Tibort. Recenziók olvashatók továbbá Szalai Zoltán tollából (A kultúra megőrzése c. könyvről, L. Simon László tollából), Soltész Mártontól (Demeter Szilárd: A valahol szabadsága), L. Simon Lászlótól (Böszörményi-Nagy Gergely: Nonkonform), Balogh Gábortól (Mező Gábor: A kultúra megszállása), Mező Gábortól (Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez. Szerk. Zárug Péter Farkas), Botos Mátétól (Roger Scruton: Hogyan legyünk konzervatívok), Máthé Árontól (Veszprémy László Bernát: Kápók a múlt fogságában), és Veszprémy László Bernáttól (Párhuzamos Trianonok. Szerk. Gulyás László).