Délután négy óra után néhány perccel elkezdődött a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepsége a svédországi Stockholmban.
Alfred Nobel halálának az évfordulóján, december 10-én adják át a Nobel-díjakat. A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.
Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni”
– hangsúlyozta nyitóbeszédében Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Krausz Ferenc fizikus két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a fizikai Nobel-díjat.
Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.
***
(MTI)
Fotók: MTI / Koszticsák Szilárd
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Stephen Hawking nem igazán tájékozódott olyan filozófiai és teológiai kérdésekben, amelyekről véleményt mondott interjúkban, könyvekben.
Azzal, hogy Gulyás Balázs szingapúri sztárprofesszor hazajött a magyar kutatóhálózatot felvirágoztatni, bizonyosan nyert a honi tudomány. Petri Lukács Ádám írása.
Összegyűjtöttük a hét legolvasottabb cikkeit.
Óriási elismerés Magyarországnak, pápaválasztás és Erdő Péter, illetve Karikó Katalin – mutatjuk az idei év áprilisának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre átlagosan közel 200 ezer ember volt kíváncsi!
A magyar szemlélet fókusza magyar, perspektívája közép-európai, horizontja globális.
Az idei hivatalosan is a magyar tudomány éve, hiszen 200 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi István a Magyar Tudós Társaságot, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődjét.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
