Iskolai késelések Kínában is történtek nemrég, pedig állítólag kirekesztették a nyugati dekadenciát
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Henry Kissinger 1923. május 27-én született Németországban. Zsidó származása miatt 1938-ban családjával az Egyesült Államokba menekült. 1943-ban lett amerikai állampolgár, három évig szolgált az amerikai hadseregben, később pedig a hírszerzésnél. A Harvard Egyetemen folytatta a tanulmányait, később ott tanított nemzetközi kapcsolatokat. Richard Nixon elnök 1969-ben nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki, majd pedig külügyminiszterré. 1973-tól 1975-ig mindkét tisztséget betöltötte, túlélte Richard Nixon Watergate-botrány miatti távozását, és Gerald Ford elnöksége alatt 1977-ig maradt a diplomácia vezetője. Kissinger kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok és Kína kapcsolatainak rendezésében, amikor 1972-ben titokban Pekingbe utazott Nixon történelmi látogatásának megszervezésére. Ő közvetített az 1973-as jom kippuri háború befejezéséről Izrael és szomszédjai között, s ugyancsak ő irányította a vietnámi háború lezárásáról szóló titkos tárgyalásokat. Ezért az erőfeszítéseiért 1973-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki. Haláláig aktívan részt vett az Egyesült Államok politikai életében: jelen volt a Fehér Ház ülésein, és számos könyvet írt geopolitikai témákban. Kissinger májusban ünnepelte századik születésnapját, júliusban még Pekingbe utazott, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozzon.
Nyitókép: AFP / Gabriel Duval