Dokumentumok mutatják be az Európai Unión belüli idegen befolyás mértékét és machinációit.
A Politico új cikkében kiszivárgott dokumentumok százairól ír, amelyek bemutatják az Európai Unió intézményeit behálózó korrupció mértékét.
Eszerint az ügy két fő gyanúsítotja, Pier Antonio Panzeri volt EP-képviselő és titkára, Francesco Giorgi nagy alapossággal jegyezték föl, milyen próbálkozásokkal igyekeztek befolyásolni az Európai Parlament munkáját és más politikai vitafolyamatokat. A gyanú szerint a két személy katari, marokkói és mauritániai forrásokból mintegy négymillió eurót költött erre a tevékenységre.
A Katargate néven elhíresült botrány épp egy évvel ezelőtt robbant ki,
amikor Eva Kaili görög szocialista EP-alelnököt, valamint Panzerit és Giorgit letartóztatták a nagyszabású brüsszeli razziák során.
A dokumentumok és a gyanú szerint idegen befolyás érvényesült az európai uniós demokrácia szívében. A lobbisták egyik nagy sikereként volt elkönyvelhető, hogy nem kevesebb, mint hat európai parlamenti álláspontot kaszáltak el, amelyek Katar emberi jogi helyzetét kritizálták volna. Giorgi egy alkalommal pedig azt jegyezte föl, hogy egy Katarra nézve kritikus könyv minden Európai Parlamentben található példányát megsemmisítették.
Giorgi laptopon vezetett táblázatában több mint háromszáz akció szerepelt,
amiért a gyanúsítottak nem csekély honoráriumot kaptak. Hálózatot is kiépítettek az Európai Parlamentben, melynek tagjait „katonáknak” hívták egymás között.
Ugyanakkor az is kiderült, hogy megbízóikat is félrevezették: volt, hogy olyan folyamatokról beszéltek nekik, amikre nem is volt ráhatásuk, Panzeri pedig felnagyította saját befolyását az ügyekre.
Eddig négy mostani vagy korábbi EP-képviselőt vettek őrizetbe az ügyben.
A Politico szerint alapvető kérdés, hogy egy ilyen illegális lobbiszerveződés hogyan tudott ilyen hosszú ideig észrevétlenül működni.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
Eva Kaili hamis vádaskodás miatt feljelentette az őt az EP korrupciós gigabotránya kapcsán bemártó politikust, kettőtől hat évre küldené börtönbe.
„Mert minden erőnkre szükség lesz, hogy ki tudjunk maradni ebből a háborúból.”
Már a Politico sem titkolja tovább.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök is elutasította ezt a javaslatot.
Részletezte a miniszterelnök, hogy milyen problémákkal és ellenfelekkel néz majd szembe az EU-csúcson.
A miniszter Siklóson hangsúlyozta, az ő fórumain mindenkinek vállalnia kell az arcát és a nevét.
Magyarország energiaellátása stabil, de a kontinens jövőjét most írják újra.
