Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egyeztetett a helyzetről Andrzej Duda lengyel elnökkel.
Korábban megírtuk, hogy Ukrajna irányából érkező, azonosítatlan légi eszköz repült be péntek reggel Kelet-Lengyelországba. A legújabb fejlemények szerint egy orosz rakéta hatolt be a lengyel légtérbe.
A tárgyat a határ átlépésének pillanatától követték a nemzeti légvédelmi rendszer rádiólokációs eszközeivel, amíg el nem tűnt. Az esemény miatt péntek délután Andrzej Duda elnök egyeztetett Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel, Maciej Klisz altábornaggyal, műveleti parancsnokkal, valamint Wieslaw Kukula altábornaggyal, vezérkari főnökkel.
A találkozót követő sajtókonferencián Kukula altábornagy elmondta:
minden jel arra mutat, hogy egy orosz rakéta hatolt be a lengyel légtérbe, amely a rádiólokációs eszközök adatai és a szövetségesek megerősítései szerint egy idő múlva távozott onnan”.
Klisz altábornagy hozzátette: a rakéta mintegy 40 kilométeres mélységben hatolhatott be Lengyelország fölé, és a légtérsértés mintegy 3 percig tartott. A röppályájára vonatkozó műszaki adatok megerősítése végett a hadsereg terepszemlét is tart – közölte Klisz.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az X-oldalán közölte, hogy a NATO figyelemmel kíséri a lengyelországi helyzetet.
„Beszéltem Andrzej Duda (lengyel) elnökkel a lengyelországi rakéta-incidensről. A NATO szolidáris nagyra becsült szövetségesével, figyelemmel kíséri a helyzetet, és a tények megállapítása kapcsán kapcsolatban maradunk. A NATO továbbra is éber marad”
– mondta Stoltenberg.
(MTI)
Nyitókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Dmitrij Medvegyev szerint az EU a NATO-nál is ellenségesebb katonai szövetséggé alakulhat át.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Németországban remélik, hogy sikerül meggyőzni Washingtont.
A Fehér Ház 152 millió dollárt kér a 2027-es költségvetésben az Alcatraz újjáépítésének elindítására.
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
