Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az egyhangúsági szabály eltörlését szorgalmazza.
A Breitbart hasábjain megjelent cikk az Európai Unión (EU) belüli feszültséget tárgyalja az egyhangú döntéshozatal kérdésében, különösen a külpolitika területén.
Az egyhangúság szabálya megköveteli minden tagállam egyetértését egy döntéssel ahhoz, hogy az hivatalos legyen, ami minden egyes tagállamnak erős abszolút vétójogot biztosít. Ez a szabály történelmileg biztosította a kisebb és kevésbé tehetős nemzeteket arról, hogy az EU döntéshozatali folyamatában a hangjuknak ugyanolyan súlya van, mint a nagyobb, gazdagabb országoknak. A cikkben úgy fogalmaznak, hogy ez ugyanakkor frusztrációhoz is vezetett az uniós vezetők körében, különösen azokban az esetekben,
amikor a kisebb államok, mint például Magyarország, vétójogot alkalmaznak bizonyos szakpolitikák megakadályozására.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője aggodalmát fejezte ki az egyhangúsági szabály hatékonyságának hiánya miatt, rámutatva az ezzel járó lassú döntéshozatali folyamatra.
Borrell szerint a szabály akadályozza az EU gyors reagálási képességét, különösen olyan külső fenyegetések esetén, mint például Oroszország ukrajnai inváziója.
Ennek orvoslására egyes uniós vezetők, köztük Borrell is, az egyhangúsági szabály eltörlését javasolják, és helyette a minősített többségi szavazást részesítik előnyben. Ezt a javaslatot azonban szkeptikusan fogadják, mivel
csökkentheti a kisebb tagállamok befolyását, és potenciálisan bizonyos hangok kizárásához vezethet.
A cikk kiemeli az EU terjeszkedési törekvéseit is, különösen az Európa keleti részén található volt szovjet államok felé. Az egyhangúság szabálya által támasztott kihívások ellenére az EU vezetői között egyre nagyobb a vágy az unió bővítésére, és a tárgyalások olyan potenciális jelölteket érintenek, mint Ukrajna, a balkáni államok, sőt olyan országok, mint Törökország.
Az egyhangúsági szabály fenntartása és a további integráció és bővítés közötti feszültség jól mutatja az EU-n belüli összetett dinamikát, ahol a nagy és a kis tagállamok érdekei között egyaránt gondosan kell lavírozni.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
„Közép-Európa tovább tolódik jobboldali irányba” – állapította meg a brüsszeli lap.
Hogyan lehet boldogabb állam Magyarország? Mi a feladat a választásig? EU vagy USA? Interjú a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel.
A tartalmi álláspontunk fontosabb, mint a lojalitás és a klubtagság. Csak addig érdemes a klubban, vagyis az EU-ban maradni, amíg ezeknek legalább egy jó részét meg tudjuk tartani. Szilvay Gergely írása.
Brillírozott Daniel Freund.
Óriási visszakapaszkodás!
„Az EU-nak fel kell adnia azt az ideológiai dogmatizmust.”
