Belső feszültségek az EU-ban az egyhangúsági szabály és a bővítési tervek miatt

A Breitbart hasábjain megjelent cikk az Európai Unión (EU) belüli feszültséget tárgyalja az egyhangú döntéshozatal kérdésében, különösen a külpolitika területén. 

Érvek-ellenérvek

Az egyhangúság szabálya megköveteli minden tagállam egyetértését egy döntéssel ahhoz, hogy az hivatalos legyen, ami minden egyes tagállamnak erős abszolút vétójogot biztosít. Ez a szabály történelmileg biztosította a kisebb és kevésbé tehetős nemzeteket arról, hogy az EU döntéshozatali folyamatában a hangjuknak ugyanolyan súlya van, mint a nagyobb, gazdagabb országoknak. A cikkben úgy fogalmaznak, hogy ez ugyanakkor frusztrációhoz is vezetett az uniós vezetők körében, különösen azokban az esetekben, 

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője aggodalmát fejezte ki az egyhangúsági szabály hatékonyságának hiánya miatt, rámutatva az ezzel járó lassú döntéshozatali folyamatra. 

Egyhangúság vagy minősített többség?

Ennek orvoslására egyes uniós vezetők, köztük Borrell is, az egyhangúsági szabály eltörlését javasolják, és helyette a minősített többségi szavazást részesítik előnyben. Ezt a javaslatot azonban szkeptikusan fogadják, mivel 

A cikk kiemeli az EU terjeszkedési törekvéseit is, különösen az Európa keleti részén található volt szovjet államok felé. Az egyhangúság szabálya által támasztott kihívások ellenére az EU vezetői között egyre nagyobb a vágy az unió bővítésére, és a tárgyalások olyan potenciális jelölteket érintenek, mint Ukrajna, a balkáni államok, sőt olyan országok, mint Törökország. 

Az egyhangúsági szabály fenntartása és a további integráció és bővítés közötti feszültség jól mutatja az EU-n belüli összetett dinamikát, ahol a nagy és a kis tagállamok érdekei között egyaránt gondosan kell lavírozni.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán