„A nemzeti érdek képviseleténél fontosabb érték nem lehet a külpolitikában” – Szijjártó Péter a Mandinernek

Az EU-csúcs csütörtöki napján az Európai Tanács megszavazta, hogy zöld jelzést adnak Ukrajna számára az uniós csatlakozási tárgyalásainak elkezdésére – Orbán Viktor az előre belebegtetett vétóval nem élt, de a közös állásponttól továbbra is távol tartotta magát. Szijjártó Péter a Világrend eheti adásában ezzel kapcsolatban elmondta: az EU egy észszerűtlen, teljesen irracionális döntés hozott, amelynek következményeit nem mérték fel, ezért „ebből jobb kimaradni”. 

– fogalmazott.

A magyar vétó elmaradásáról az Ukrajna-szavazáson

A miniszter szerint a 27-ből 26 tagállam lebeszélhetetlen volt erről a döntésről, ugyanakkor látni kell, hogy ez egy „olyan elvi döntés, aminek gyakorlati jelentősége nincs”, ugyanis a zöld jelzéssel együtt nem született döntés arról, hogy mi lesz a jövőbeli tárgyalások tartalma, milyen ügyel lesznek azokon napirenden. Mint emlékeztetett: Észak-Macedónia és Albánia hosszú évekkel ezelőtt megkapta az EU-tól ugyanezt a start-jelzést, de még a mai napig nem kezdte el velük az EU a valós tárgyalásokat.

A vétó elmaradásával kapcsolatban Szijjártó Péter megjegyezte: „Ha a valós tárgyalásokra vonatkozó felkészülés során olyan dolgokat akar beerőltetni Brüsszel a valódi tárgyalási keretbe, ami nekünk hátrányos lenne, akkor kell majd a kemény vétó eszközéhez nyúlni”.

Arra a kérdésre, miszerint nyugati lapok szerint az ET ülésén a szavazás előtt a német kancellár arra kérte Orbán Viktort, hogy a voksolás alatt igyon a folyosón egy kávét, és ebből egy német-magyar háttéralkura következtetnek, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy ő is jelen volt a csúcs előtti napokban a Külügyminiszteri Tanácsának és az Általános Ügyek Tanácsának ülésein, és azt látta: a 26 állam képviselői egymással egyetértve 

 Magyarországon tehát részükről egy hatalmas nyomás volt. 

„Magyarország részéről ez nem egy taktikai kérdés”, „ez nem egy piac, nem egy bazár – mi nem egy taktikai állásponttal mentünk, hogy ha megkapjuk ezt, akkor itt változtatunk, mert az okok, amik miatt mi továbbra sem támogatjuk az Ukrajnával a csatlakozási tárgyalások megkezdését, azok továbbra is fennállnak” – magyarázta a külügyi tárca vezetője, hozzátéve, hogy az EU berkeiben tapasztalható sekélyes gondolkodásmódról egy rossz bizonyítvány, hogy európai politikusok a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti alkuról posztolgatnak, illetve a jogállamisági döntés által megnyitott pénzcsapot a Bizottság Magyarországnak adott „kenőpénzének” címkézik.

Szerdától jogállam Magyarország?

Az Európai Bizottság szerdai jogállamisági döntéséről a külügyminiszter elmondta: a Bizottság „enyhíteni akarta a büntetési tételt”, hiszen hatalmas jogsértésben van: a Magyarországnak járó uniós forrást nem adja oda. Az európai források nem humanitárius adományok, hanem az uniós gazdasági teljesítménnyel jönnek létre – szögezte le Szijjártó Péter.

Arra a felvetésre, hogy az Európai Bíróság a kifizetéseket egy döntésével összekötötte a jogállamisági kritériumok teljesítésével, a Világrend vendége úgy reagált: „Ezek a jogállamisági kritériumok szubjektív történetek, amelyek definíciószerűsége, objektivitása a nullával megegyező, és 

Ez fegyver lett a Bizottság kezében, hogy politikai nyomásgyakorlásra használja a liberális mainstream-nek nem behódoló országok ellen.

Mikor lehet érett Ukrajna az EU-tagságra?

Szijjártó Péter emlékeztetett: az ukrán kormány 2015-től kezdte el a kárpátaljai magyar közösség jogait csorbítani, a magyar diplomácia nyolc éve a 2015 előtti jogállapot visszaállítását kéri a mindenkori kijevi kormánytól, de süket fülekre talált. 

A december elején sebtében elfogadott, új ukrán kisebbségi törvény a külgazdasági és külügyminiszter elégtelennek nevezte, megjegyezve: „négy nap alatt nyolc évet meg lehet oldani”, 

Ukrajna érettségére a miniszter két negatív példát említett: az egyik az ukrán gabona EU-tagállamokon való átszállításának esete, amikor átszállítás helyett az ukrán gabona a közép-európai piacokon landolt, komoly konfliktust okozva a helyi agráriumnak; a másik az ukrán teherfuvarozó cégek engedélymentességének ügye, amikor pedig a határátkelőkön óriási fennakadások keletkeztek.

„Mi nem fogadjuk el, hogy az egy alkualap, hogy azért, mert az ukránok tiszteletben tartják a kisebbségi jogokat, cserében bejöhetnek az Európai Unióba” – szögezte le Szijjártó Péter.

Arra kérdésre, hogy az Ukrajna számára adni tervezett újabb 50 milliárd eurós támogatást a magyar kormány támogatja-e majd a január következő uniós tárgyalási fordulóban, a miniszter nemleges választ adott. „Mi világossá tettük már a legelején, hogy ez nem fog menni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyrészt ez egy újabb hitelfelvétel lenne, a kormány pedig „nem támogatója annak, hogy utódaink, unokáink jövőjét elzálogosítsák”, másrészt egy hitelfelvétel már történt, a covid miatti helyreállítási alap finanszírozására, és nem lett jó vége: Magyarország még nem kapta meg ezt a pénzt.

Mi a 2024-es EP-választás tétje?

A miniszter szerint sorsdöntő választás lesz, mert az európai versenyképesség nagyon gyenge, egyes szektorokban az európai gyártók keleti beszállítóknak vannak kiszolgáltatva. A kiszolgáltatottság oka, hogy „Európában minden át van politizálva, át van ideologizálva”.

– vélekedett a külgazdasági és külügyminiszter. 

„Ha a patrióta pártok megerősödnek, akkor őszintén remélem, hogy a felismerés megszületik, hogy egységben az erő, és létre tud jönni egy olyan pártcsoport az EP-ben, amely nem az eddigi mainstream-hez fog tartozni” – fejtette ki Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a Fidesz jövőbeli EP-beli szövetségi rendszere a választás kimenetelétől is nagyban fog függni. 

Átalakuló globális politika, megmaradó nemzeti érdek 

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy miközben Magyarországot rendszeres kritika éri a Kínával való kapcsolatai miatt, addig a nagy európai országok nagyságrendekkel nagyobb volumenben kereskednek a nagy keleti hatalommal. „Itt azért a kettős mércének, és a képmutatásnak nagyon erős példáját látjuk” – tette hozzá. 

– mutatott rá, hozzátéve, hogy a technológiai forradalomban senki nem akar lemaradni.

Arra a kritikára, hogy ez érdek-, de nem értékalapú diplomácia, a külügyminiszter azt válaszolta: „a nemzeti érdek képviseleténél fontosabb érték nem lehet a külpolitikában”, a nemzeti érdek pedig az, hogy minél több munkahely-teremtő beruházás jöjjön Magyarországra. 

„Én nem egy brüsszeli ajtók mögötti ökölharcos vagyok, azt bárki meg tudja csinálni” – folytatta, hozzátéve, ő a Russia Energy Week rendezvényén 

azt szeretné, ha annak vége lenne. 

Egyúttal – mondta – a nyugati politikusokkal is közölte, hogy ha javasolnak egy olyan megoldást, amely kiváltja a vezetékeken érkező földgázt, hazánk hajlandó átgondolni az oroszokkal fennálló energetikai együttműködést.

A gázai háború kapcsán Szijjártó Péter elmondta: Magyarország Izrael szövetségese, és az is marad, az arab államok pedig stratégiai partnereink, a legjobb tárgyalási alap pedig az Ábrahámi Megállapodások. „A külpolitikának ez a lényege, megpróbálni kapcsolatot fenntartani akivel csak lehet, hogy amikor baj van, akkor az segítsen” – tette hozzá.

A magyar-amerikai kapcsolatok konfliktusos voltáról a miniszter elmondta: 

egyértelmű volt, hogy nem együttműködésre törekedtek, illetve „nem tetszik nekik az, hogy Donald Trump rendszeresen pozitív példaként hivatkozik a magyar miniszterelnökre”. 

David Pressman amerikai nagykövet politikai-ideológiai tevékenységével kapcsolatban Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a követ „gyakorlatilag helytartóként viselkedik”, a magyar diplomaták felé az az elvárás, hogy nem szólhatnak bele a fogadó ország belügyeibe. 

– szögezte le.

Az adás végén a magyar válogatott futball EB-n való helytállásáról Szijjártó Péter annyit mondott: a csoportból tovább kell jutnunk, és utána még tovább. 

--

A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Nyitókép: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter magyaráz magyar kollégájának, Szijjártó Péternek Kijevben 2021. január 27-én   (forrás: Ukranian Foreign Ministry / Anadolu via AFP)