Nem tudni kire számíthatna a Bundeswehr, ha megkellene védeni Németországot.
A Forsa német piac- és közvélemény-kutató intézet nemrégiben végzett felméréséből kiderült, hogy a német állampolgárok többsége nem védené meg a hazáját egy esetleges külföldi agresszió esetén. A Stern című újság megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy még egy külső támadás esetében sem ragadna fegyvert.
A válaszolók mindössze 17 százaléka jelezte, hogy „biztosan” készen állna megvédeni hazáját. További 19 százalék mondta, hogy „valószínűleg” megtenné ezt egy Németország elleni támadás esetén. Figyelemre méltó, hogy az idősebb férfiak esetében nagyobb a hajlamdóság a fegyverfogásara: a 45 és 59 év közötti férfiak 39 százaléka mondta, hogy egy külső támadás esetén hajlandó lenne csatlakozni német hadsereghez.
Összességében viszont
a németek 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „valószínűleg nem” vagy „egyáltalán nem” lenne hajlandó fegyvert fogni egy esetleges agresszor ellen.
A november közepén végzett felmérés kiemelte, hogy 2022 májusa óta megduplázódott azoknak a száma, akik kategorikusan kizárják ennek lehetőségét. A felmérés azt is kimutatta, hogy a közép- és felsőfokú végzettségűek kevésbé készek arra, hogy megvédjék hazájukat.
A Bundeswehr jelenleg mintegy 180 ezer főt számlál, a német hadsereg ugyanakkor évek óta küzd, hogy megfelelő számú katonát állítson ki. 2018-ban az akkori védelmi miniszter, Ursula von der Leyen azt tűzte ki célul, hogy 2025-re 203 ezerre növelik a német katonák számát. Boris Pistorius, jelenlegi védelmi miniszter 2031-re tolta ki a határidőt, ugyanis a Bundeswehr nem tudott elég katonát toborozni idő arányosan.
December közepén a Bild című német bulvárlap arról számolt be, hogy a Bundeswehr létszáma a kormányzati ígéretek ellenére továbbra is csökken. A fegyveres erők létszáma a nyári nagyjából 183 ezerről október végére közel 181 ezerre csökkent, és több ezer üres álláshely maradt betöltetlen – jelentette akkor a lap, hozzátéve, hogy a teljes német lakosságnak mindössze 0,4 százaléka szolgál a hadseregben.
Ezt is ajánljuk a témában
A német kormány a 100 milliárd eurós haderőfejlesztési extra büdzséből eddig semmit nem áldozott arra, hogy a romjaiban heverő Bundeswehrt gatyába rázza.
Németország Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója, eddig több mint 17 milliárd euró (6506 milliárd forint) katonai segélyt nyújtott. A támogatás többek között Leopard harckocsikat, Patriot légvédelmi rakétarendszereket, tüzérségi eszközöket és közel 22 000 darab 155 mm-es lőszert foglalt magában. Annalena Baerbock német külügyminiszter novemberben megerősítette, hogy Berlin elkötelezett a Kijevnek nyújtott katonai segélyek bővítése mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
Tovább növekszik a konzervatívok támogatottsága, a német mainstream egyre kétségbeesetten keresi a megoldást.
***
Nyitókép:
A szerb elnök ennek ellenére a politikában marad.
Jurij Szirotyuk leszögezte, készek akár dróntámadásokra is.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
Az amerikai hadsereg újabb légicsapást mért iráni célpontokra, az elnök szerint Teherán „ismét” megsértette a tűzszünetet.
Igaz ez Kárpátaljára is. A férfiak egy része a fronton van, a másik pedig a saját háza foglya. Bennük és családtagjaikban pszichológusok igyekeznek tartani a lelket. Veczán Zoltán írása.
Tanúvallomások bizonyítják, hogy a kilencvenes évek első felében, a szarajevói ostrom idején jómódú nyugatiak ártatlan civilekre lődöztek a várost körülvevő dombkaréjról.
A PiS elnöke közölte, hogy lemond a neki odaítélt ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről.
A gyilkosságok indítéka egyelőre nem ismert.
A miniszterelnök szokásos ellenzék gyalázásába csomagolva épp megágyaz az elkövetkező megszorítások magyarázatának.
