A Közel-Keleten kialakult drámai helyzet valamilyen formában állásfoglalásra kényszeríti a világot.
„Mivel a most zajló harmadik világháború »második ukrán frontján« módfelett drámai helyzet alakult ki, így nem annyira meglepő, hogy Törökország olyan ENSZ határozati javaslatot nyújtott be, ami azonnali tűzszünetre hívta a konfliktusban érintett feleket. Az ENSZ szinte minden tagországa szavazott is, ám a szavazás eredménye talán még a kialakult helyzetnél is drámaibb képet mutat.
Az talán nem olyan meglepő, hogy a tagországok döntő többsége igennel szavazott, hisz logikusnak látszik, hogy egy véres konfliktus esetén a többség a vérontás azonnal megszűnését szeretné, ezt kívánta a tagországok több mint hatvan százaléka. Az is érthető, hogy a tagországok csaknem egyharmada inkább tartózkodott, hisz egy igen kényes világhatalmi kérdésről van szó, bár létezhet azért egy olyan logika is, hogy egy, a világ jövőjét döntő módon befolyásoló kérdésben illendő volna talán minden országnak egyértelműen állást foglalnia. Mint ahogy azt is érteni véljük, hogy nem egészen tíz százalék a török határozati javaslat ellen szavazott, élükön Izraellel és az Amerikai Egyesült Államokkal, és azt is, hogy a »Monarchia« meghatározó része, vagyis Ausztria, Magyarország, Csehország és Horvátország szintén ebbe a csoportba tartozott.
Még inkább elgondolkodtató az, ahogyan az Európai Unió 27 tagországa szavazott, pontosabban »szétszavazott«. Mivel világhatalmi jelentőségű kérdésről van szó, és az Európai Unió uralmi elitjei előszeretettel hivatkoznak minden lehetséges alkalommal arra, hogy az egyetemes emberi jogok s az európai értékek minden politikai állásfoglalásuk alapját képezik, és ezek annyira egyértelműek, hogy szinte »automatikusan« adódik minden ilyen kérdésben az abszolút egységes uniós döntés, így a szétszavazás ténye igen kényes összefüggésekre mutat rá. Az önmagában is szánalmas burleszk, hogy a tagországok majd hatvan százaléka tartózkodott, élükön Németországgal. Vajon, ha annyira egyértelműen egyetemes értékeken alapul az Európai Unió minden alapvető döntése (márpedig itt a világhatalom legdöntőbb értékeire épülő kérdésről van szó), akkor most mi ez a bizonytalanság? Franciaországgal az élen nyolc ország szavazott igennel, elfogadva az azonnali tűzszünetre szólító török javaslatot, és az említett négy »Monarchia« utódállam szavazott nemmel.”
Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Sallait saját csapattársa zavarta a gólszerzésben.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.
Az ukrán beszámoló alapján akkora bajban van Putyin hadserege, hogy lovakat vesznek igénybe a katonák.
