Nyugati beavatkozásnak tartja Azerbajdzsán az emberi jogi kritikát
Az azeriek kritikusak a nyugati diplomaták véleménye miatt.
Lakóházakat, közösségi épületeket, kórházakat, iskolákat, óvodákat és sportlétesítményeket építenek újjá – részletezte a külügyminiszter.
Letették az alapkövét az Azerbajdzsán által ősszel visszafoglalt Hegyi-Karabahban lévő Soltanli magyar vállalat általi újjáépítésének, amelynek nyomán öt-hatezer ember térhet majd vissza ezen településre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kiemelte, hogy a magyar kormány azonnal világossá tette, hogy készen áll részt venni az érintett régió újjáépítésében, és a falu felé tartva is jól látható volt, hogy nagy munka vár a felekre ezen a téren.
Emlékeztetett a Baku és Budapest között létrejött megegyezésre, amelynek értelmében magyar cégek építhetik újjá Soltanlit, és erre végül a KÉSZ Csoport szerződött, amely készen áll megkezdeni a munkát, amint lehetséges.
Aláhúzta: lakóházakat, közösségi épületeket, kórházakat, iskolákat, óvodákat és sportlétesítményeket építenek újjá.
Valamint leszögezte, hogy a településen élők nem önszántukból hagyták hátra a lakóhelyüket, de most lehetővé fog válni öt-hatezer ember visszatérése.
„Habár túl hosszú idő után, de a történelem visszaadja önöknek, amit elvett” – fogalmazott. „Ez az alapkőletételi ceremónia az első lépés a teljes körű újjáépítés felé, s ez újabb jele a Magyarország és Azerbajdzsán közötti igaz barátságnak is” – tette hozzá.
Szijjártó Péter, aki első európai uniós külügyminiszterként látogatott a régióba, arról számolt be, hogy kívánatos lenne a hegyi-karabahi konfliktust végleg lezáró békeszerződés minél hamarabbi aláírása.
„Mi, magyarok békeszerető emberek vagyunk, és tudjuk, hogy önök is mind azok. Hiszünk benne, hogy a régió minden lakójának joga van békében élni a következő években, évtizedekben és évszázadokban”
– mondta.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Magyarország már tizenhárom éve dolgozik a valódi stratégiai partnerség kiépítésén a fontos barátnak és szövetségesnek tekintett Azerbajdzsánnal.
„Ez a barátság nem földgázbarátság” – szögezte le. „Amikor tizenhárom évvel ezelőtt először itt jártunk a miniszterelnökkel, bírálatok és támadások kereszttüzébe kerültünk az európai partnereink részéről, hogy mégis miért jövünk Azerbajdzsánba” – idézte fel.
„A bennünket akkor támadó és kritizáló európai és más nyugati politikusok ezzel szemben ma mindent megtesznek egy közös fényképért az azeri elnökkel, hogy földgázhoz jussanak”
– jelentette ki.
„A Magyarország és Azerbajdzsán közötti barátság igazi barátság (...) Mi mindig kiálltunk Azerbadjzsán mellett az ország szuverenitását és területi egységét illetően is” – tette hozzá.
Sahib Babajev azeri munkaügyi miniszter köszönetet mondott Magyarországnak és a KÉSZ Csoportnak a részvételért, és közölte, hogy az újjáépítés nyomán jobb életkörülmények várnak a visszatelepülőkre.
Beszédében méltatta az azeri-magyar együttműködést, a kialakított stratégiai partnerséget, amelynek alapját szavai szerint a két ország vezetői fektették le. Kifejtette, hogy a hegyi-karabahi projekt nyomán új dimenzióba lép most a kétoldalú együttműködés, de emellett minden téren fejlődnek a kapcsolatok, például a gazdaság és a kereskedelem vonatkozásában is, illetve kulturális és társadalmi szinten is.
(MTI)
Nyitókép: MURAT KAYNAK / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP