Holland választás: Geert Wilders radikális jobboldali pártja szerezte meg a legtöbb mandátumot az exit pollok szerint
A számok az este folyamán még változhatnak az eredményekre várva, és sok múlik majd a koalíciókötésen.
Már csak az a kérdés, hogyan és kivel, mert hát az abszolút többsége nem lett meg a Szabadságpártnak. Legutóbb 271 napba telt, mire megalakult az új kormány, de mi a helyzet most? Utánajártunk!
Sokan a legnagyobb politikai fordulatként emlegetik a szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) győzelmét Hollandiában. A szavazatok közel 100 százalékos feldolgozottsága után már biztos, hogy Geert Wilders pártja kapta a legtöbb voksot a szerdai előrehozott parlamenti választásokon.
Ugyanakkor hiába a PVV a legnépszerűbb párt jelenleg az országban, a kormányalakításhoz, és az abszolút többség megszerzéséhez legalább két koalíciós partnerre van szüksége.
Csakhogy a másik három népszerű párt mindegyike korábban már tett arra utaló kijelentést, hogy nem hajlandó koalícióra lépni a PVV-vel.
A legfrissebb eredmények szerint a megszerezhető 150 parlamenti székből 37-et nyert el a PVV, míg a Frans Timmermans vezette Munkáspárt és a Zöld Liberálisok koalíció (GL/PvdA) 25, a Szabadságért és Demokráciáért Néppárt (VVD) Dilan Yeşilgöz-Zegerius vezetésével pedig 24 mandátumot kapott. Kissé lemaradva negyedik befutó az Új Társadalmi Szerződés (NSC) 20 hellyel.
Szerda este Wilders a következőképp értékelte az eredményeket:
„Az emberek kinyilvánították az akaratukat” – mondta pártja győzelmére utalva, majd hangsúlyozta, mindenképp megpróbál kormányt alakítani, mivel a „választók akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni”.
„Bizakodó vagyok, hogy sikerül egyezségre jutnunk. Kormányozni akarunk, és kormányozni is fogunk”
– nyilatkozta, már csak az a kérdés, hogy kivel.
A leglogikusabb, és legesélyesebb felállás a VVD-vel és az NSC-vel kötött koalíció lenne. A három pártnak együttesen 81 mandátuma lenne, ami már elég az abszolút többséghez. De még ez, a legegyszerűbbnek tűnő koalíció is várhatóan hosszadalmas, akár hónapokig tartó tárgyalással érhető csak el.
A három lehetséges koalíciós partner közül egyik sem ért egyet a PVV euroszkeptikus látásmódjával, és a kampányidőszakban valamilyen formában mindegyik párt vezetése kijelentette, hogy nem akarnak velük koalícióra lépni, legalábbis semmiképp sem a Szabadságpárt vezetésével. A kialakult helyzet ugyanakkor változtathat a hozzáállásukon, sőt, lévén a legerősebb politikai erőről szó, aki szövetségre akar lépni velük, annak el kell fogadnia, hogy a PVV vezető szerepet töltene be a kormányban.
A baloldali munkáspárti és zöld koalíció vezetője Frans Timmermans kizárta az együttműködés lehetőségét arra hivatkozva, hogy „meg kell védeni a demokráciát Wilderséktől”.
A jobboldali VVD nem zárkózott el teljesen, a párt miniszterelnök jelöltje, Dilan Yesilgoz ugyanakkor kijelentette, nem hajlandó belépni egy olyan kormánykoalícióba, amelynek Wilders a feje.
Egyedül Pieter Omtzigt, a negyedik helyen befutó NSC vezetője lágyult meg az eredmények láttán a Szabadságpárt irányába. Ő azt nyilatkozta, el tudnak képzelni egy koalíciót, de hosszas tárgyalásokra kell számítani.
A holland parlament a világ egyik legszétforgácsoltabb parlamentje, rengeteg párttal, így egyáltalán nem újdonság, hogy nehéznek ígérkezik összehozni egy koalíciót.
A pártok csütörtökön már tárgyalnak is egymással, pénteken pedig azért találkoznak a pártok vezetői, hogy kijelöljenek egy úgynevezett megbízottat, aki részletes tárgyalásokat folytat a legesélyesebb jelöltekkel. Ez a személy egyébként gyakran a jövendőbeli miniszterelnök. A tárgyalások befejeztével jó esetben létrejön egy kormánykoalíció. A megbízott lezárja a megbeszélést, és a koalícióban résztvevő pártok tagjai között – a mandátumokkal arányosan – felosztják a miniszteri pozíciókat. Aláírják a koalíciós megállapodást, és bizalmi szavazást folytatnak le.
A folyamat önmagában gyorsnak tűnik, de akár hónapokig is eltarthat.
Legutóbb 271 napba telt, mire megalakult az új kormány, idén pedig még nehezebb tárgyalásokra lehet számítani.
A korábbi években ugyanis a Szabadságpártnak csak második, vagy harmadik helyen sikerült bejutnia, így a többi párt könnyedén ki tudta lökni őket a hatalomból. Most viszont, hogy Wildersék fölényesen zsebelték be az első helyet, sokkal nehezebb lesz tőlük megszabadulni, noha ez a legtöbb párt nem titkolt célja.
Amennyiben Wildersnek nem sikerül összehoznia a koalíciót, a többi párt is megpróbálkozhat a kormányalakítással. De ez se tűnik sokkal egyszerűbbnek.
Amennyiben a második erő, a baloldali Munkáspárt és a Zöld Liberálisok koalíciója alakítana kormányt valakivel, az egy olyan gyenge kormányzást eredményezhet, ami a közeli jövőben a hatalom szétesését, és újabb előrehozott választások szükségességét jelentené.
A Szabadságpárt győzelme egyébként a hagyományos, konzervatív jobboldal további erősödésének a bizonyítéka Európában, és nem csoda, hogy az ellenzéki pártok mindent megtennének, hogy Wilders ne alakíthasson kormányt. Sokat elmond a politikus személyéről, hogy Brüsszelben Orbán Viktor és Donald Trump hollandiai hasonmásaként emlegetik. A holland emberek bizalmát pedig olyan ígéretekkel sikerült elnyernie, mint a migráció megfékezése, az EU-nak történő kifizetések csökkentése, illetve Ukrajna EU-tagságának megakadályozása.
Ezt is ajánljuk a témában
A számok az este folyamán még változhatnak az eredményekre várva, és sok múlik majd a koalíciókötésen.
Nyitókép: REMKO DE WAAL / ANP MAG / ANP via AFP