A francia szenátus több ponton is módosított a Macron elnök törvénytervezetén, többek között a migránsok letelepedését és munkavállalását nehezítenék meg.
Beterjesztették a francia szenátus elé az illegális migráció szabályozásáról szóló törvénytervezetet, amelynek előkészítése hónapok óta zajlik. A kormánynak végre sikerült megegyeznie a tervezet pontjairól, amelynek célja egyrészt az illegális migráció visszaszorítása, másrészt az országban tartózkodó bevándorlók mihamarabbi integrálása.
Franciaországban komoly társadalmi feszültséget okoz a folyamatosan növekvő migráció,
különösen a muszlim vallású bevándorlók integrációs nehézségei miatt. A kérdés most különösen aktuális annak fényében, hogy alig egy hónapja újabb tanárt gyilkolt meg egy bevándorló férfi.
A kormány törvénytervezetével kapcsolatban a legnagyobb kérdés az volt, vajon elég szigorúnak tartja-e majd a többségében jobboldali képviselőkből álló szenátus. Különösképpen nagy ellenállásra lehetett számítani a bevándorlók munkáltatásának és egészségügyi ellátásának kérdésében.
A törvénytervezet, ahogy Macronék megálmodták
A kezdetektől fogva világos volt, hogy
az elnöki pártnak nincs meg a szükséges többsége a szenátusban a tervezet elfogadásához,
ezért az ellenzékből is szövetségeseket kell szereznie magának. A legnagyobb lehetőséget erre a Republikánusok pártja jelentette volna, csakhogy a pártnak komoly fenntartása van a tervezet harmadik cikkével kapcsolatban.
A szóban forgó részben azoknak a papír nélküli munkavállalóknak a tartózkodási engedélyéről van szó, akik olyan szektorban dolgoznak, ahol munkaerőhiány van. A kormány a törvénytervezet értelmében ezeknek az embereknek – amennyiben legalább három éve az ország területén tartózkodnak – egy évre szóló, megújítható tartózkodási engedélyt adnának.
A jobboldal szerint viszont ez a kezdeményezés „felhívás keringőre”,
és csak tovább növelné a migrációs kedvet, noha a törvénymódosítás célja annak visszaszorítása lenne.
Bár a kormány azt állította, alapvetően nyitott az alternatívákra, ezzel a kritikus ponttal kapcsolatban ők sem szívesen engednének az álláspontjukból – nyilatkozta korábban Gérald Darmanin belügyminiszter.
Egy másik kritikus kérdés, amelyben a kormány álláspontja nem egyezik az ellenzékével, az állami egészségügyi ellátás kérdése. Míg a kormány biztosítaná az általános egészségügyi ellátást mindenki számára, aki legalább három hónapja az országban tartózkodik, a jobboldal ebben a kérdésben is szigorúbban járna el: az ellátás csak a vészhelyzetekre vonatkozna. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban egyébként alapvetően nem akkora az ellentét, mint a tartózkodási engedélyeket illetően. Gérald Darmanin azt nyilatkozta, ő személy szerint el tudná fogadni a jobboldal álláspontját is.
Macronék helyzete azért sem könnyű, mert
míg a jobboldal túl engedékenynek tart egyes pontokat, a baloldal a tervezet többi részével elégedetlen,
mert azokkal szerintük sértik az országba érkező idegenek jogait. Ilyen például az a rész, amely szerint azonnal kiutasítható az országból, aki nem hajlandó figyelembe venni, hogy az országban tilos a vallási jelképek látványos viselése az iskolákban, valamint a dzsihadista ideológia támogatása. Továbbá azt sem tolerálja a törvény, ha egy férfi vallási vagy kulturális okokból nem hajlandó egy női alkalmazottal szóba állni a közszférában.
A tervezet, amit a szenátus is hajlandó elfogadni
Ilyen körülmények között kezdte el tárgyalni a szenátus hétfőn a törvényjavaslatot, amelyben végül többé-kevésbé sikerült is egyezségre jutniuk csütörtök reggelre.
Ahogy várható volt, az ellenzék valóban a fentebb említett pontokat igyekezett megvétózni. Viszonylag hamar, már kedden megszavazták az általános egészségügyi ellátásra vonatkozó pont eltávolítását. A többségében republikánusokból és centristákból álló szenátus szerdán
már a kormány számára oly fontos, a hiányszakmákban dolgozó migránsok tartózkodási engedélyéről szóló részt kezdte átírni.
A Republikánusok csoportjának elnöke, Bruno Retailleau a külügyminiszternek címezve a következőt mondta a parlament előtt: „A kezdetektől fogva elleneztük az iratokkal nem rendelkező, hiányszakmákban dolgozó bevándorlók helyzetére vonatkozó szabályozást. Nagyon remélem, hogy ez ma este kikerül a tervezetből.”
A jobboldal és a centristák összefogásával a szenátus 191-138 arányban végül megszavazta a harmadik cikk eltörlését, szerdáról csütörtökre virradóra pedig elfogadtak egy új cikket a tartózkodási engedélyek szabályozásával kapcsolatban. Ennek értelmében sokkal nehezebb lesz megszerezni a tartózkodási engedélyt, mint azt a kormány előzetesen szerette volna.
Az juthat hozzá az egy évre szóló, majd megújítható papírokhoz, aki az elmúlt két évben összesen legalább 12 hónapig bizonyíthatóan „olyan szakmában, vagy területen dolgozott, ahol nehéz munkaerőt találni”, és legalább három éve az országban tartózkodik.
A módosítással kapcsolatban a belügyminiszter azt nyilatkozta, a kormány is elfogadhatónak találja, és beleegyeznek, hogy a Nemzetgyűlés tárgyaljon róla.
A szenátus által elfogadott módosítást a Nemzetgyűlés fogja vizsgálni december 11-én,
addig is a migrációs szabályozás továbbra is lóg a levegőben.
A törvény elfogadásához abszolút többségre van szükség a Nemzetgyűlésben, ami azt jelenti, hogy a Republikánusoknak szükségük lesz a Nemzeti Tömörülés támogatására – nyilatkozta Bruno Retailleau. A szenátor úgy véli, a képviselők is heves vitát fognak folytatni a kérdésről, és koránt sem biztos, hogy hamar egyezség születik a hónapok óta húzódó törvényjavaslatról.
Nyitókép: MTI/AP/Bruno Thevenin
Magyar Péter legszorosabb szövetségese, az országos botrányt kirobbantó Meseország mindenkié LMBTQ-mesekönyv szerzője váltja a szélsőbaloldalt az ellenzéki térfélen.
Az oktatási tárca célja, hogy a 2027-es tanévtől teljesen mobilmentes övezetté tegyenek valamennyi francia iskolát.
Görögországban már egyértelműen a magyar kormány példáját követik.
Magyarország már egyáltalán nincs egyedül a Washington Post szerint.
Jordan Bardella nem finomkodott: szerinte a naiv, identitásukat vesztett politikusoknak befellegzett, a történelem egyszerűen átlép rajtuk. A francia pártelnök az Europe Uncensored eseményen rántotta le a leplet a brüsszeli bürokráciáról, és rámutatott: erős vezetőkre van szükség, akik mernek nemet mondani – pont úgy, ahogy a magyar miniszterelnök tette.
Több mint kétszeresése emelnék a tartalékosok számát.
Nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt Brüsszelben megálmodták.
Képviselőjelölt lett a Tisza Párt alelnöke, aki lerántotta a leplet Magyar Péter és a pártban újjáéledő balliberális holdudvar terveiről.
