Argentína a szakadék felé tart

„Vasárnap az argentin szavazók megválasztották új elnöküket. A szavazatok több mint 99 százalékát összeszámolva a szélsőjobboldali libertariánus közgazdász, Javier Milei, aki többek között azzal kampányolt, hogy fel fogja robbantani a nemzeti bankot, dollár alapúvá alakítja a gazdaságot, és láncfűrésszel csökkentené az állami kiadásokat, a szavazatok 55,69 százalékát (több mint 14 millió szavazat) kapta. Riválisa, Sergio Massa, a jelenlegi peronista kormány gazdasági minisztere, a szavazatok 44,3 százalékát (11 millió szavazat) szerezte meg.

Háttérben egy mélyülő gazdasági és politikai válság

Argentína erőteljes jobbra lendülése egy egyre mélyebb gazdasági és politikai válság közepette történt. Az infláció több mint 100 százalékkal nőtt Alberto Fernández peronista kormánya alatt. (Jelenleg 140 százalék felett van, és semmi jele nincs annak, hogy csökkenne a közeljövőben.) Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 85 százalék, s a jegybanknak nincsenek likvid tartalékjai (az államadósság robbanásszerűen nőtt Mauricio Macri konzervatív kormánya alatt, s többé-kevésbé stabil maradt Fernández kormánya alatt). A legutóbbi előrejelzések szerint a gazdaság 2,5 százalékkal fog visszaesni 2023-ban, a jövőbeli növekedési kilátásokat pedig erősen korlátozzák az IMF által elrendelt megszorító intézkedések. A pandémia utáni munkaerőpiacot a bizonytalanság és a növekvő flexibilitás jellemzi.

Bár a munkanélküliségi ráta csupán 6,4 százalék, az argentin dolgozók közel 50%-a az egyre növekvő informális szektorban dolgozik, amelyet bizonytalan munkakörülmények és magas arányú túlfoglalkoztatottság jellemez.

Sok dolgozó kénytelen több munkahelyen dolgozni vagy túlórázni az egyre növekvő »platformgazdaságban« ahhoz, hogy túléljen. A gazdasági válság mélyülésével a szegénységi ráta drámai mértékben emelkedik: az Országos Statisztikai és Népszámlálási Intézet (INDEC) szerint a lakosság 40,1 százaléka – 11,8 millió ember – élt az országos szegénységi küszöb alatt az év első felében. (Ez közel 5 százalékos növekedést jelent a pandémia utáni adatokhoz képest.) Ami még szomorúbb, hogy a 14 év alatti gyermekek 56,2 százaléka él jelenleg a szegénységi küszöb alatt.”

***

Nyitókép: LUIS ROBAYO / AFP