„Huszonnégy óra alatt hétezren szálltak partra, ami több, mint a sziget összlakossága” – teljes erővel tért vissza Európába a migrációs válság

Szeptember közepén kevesebb mint huszonnégy óra alatt hét­ezren szálltak partra az Olaszországhoz tartozó Lampedusa kikötőjében, ami valamivel több, mint a sziget összlakossága. A következő napokban folyamatosan emelkedett az érkezők száma, szeptember 20-ára már a tizenötezret is meghaladta. Áldatlan állapotok alakultak ki: a menekülteknek fenntartott központok gyorsan megteltek, a háromszáznyolcvan ember befogadására képes állomáson tartózkodók száma olykor a hétezer főt is meghaladta.

Mivel a helyzet tarthatatlan, a kormánynak két lehetősége van: visszaküldeni a migránsokat, ahonnan jöttek, vagy szétosztani őket Európa országaiban. Egyik megoldást sem könnyű megvalósítani, egyrészt mert a Tunéziából behajózó migránsok háború vagy katasztrófa sújtotta területekről menekültek, ahová nem tudnak visszamenni, másrészt mert bár az Európai Unió támogatásáról biztosítja Olaszországot, az egyes tagállamok nem akarják befogadni az onnan érkező migránsokat. Sőt, több szomszédos állam már ellenőrzés alá vette olasz határát.

Szigeti veszedelem

Lampedusa évek óta az afrikai embercsempészek kedvelt európai célpontja. 2013-ban Ferenc pápa első Vatikánon kívüli útja is a kis szigetre vezetett, ahol azokért mondott szentmisét, akik hazájukból menekülve egy jobb élet reményében hajóra szállnak, és az életüket kockáztatva útnak indulnak. Az évek során több tömeges hajóbaleset történt Lampedusa közelében, rengeteg menekült vesztette életét. 2013 októberében egy több mint ötszáz migránst szállító hajó süllyedt el, a tragédiában háromszázan meghaltak. Azóta is rendszeresen érkeznek az afrikai menekülteket szállító vízi járművek, hol kisebb, hol nagyobb mennyiségben a Szicíliához közeli sziget partjaihoz.

Az uniós fogadóállomáson és a Molo Favaloro kikötő közelében káosz alakult ki. Miközben az érkező migránsokat karkötővel próbálták regisztrálni, a vöröskereszt önkéntesei élelmet és pokrócot osztottak nekik. Ezt követően a hatóságok elkezdték az embereket az olasz szárazföldre szállítani. A több száz hajó nagy része Tunéziából érkezett, és az utasok többsége Nigériából, Sierra Leone-ból, Szudánból, Csádból, Guineából és Kamerunból származik. A fuvarért fejenként 1000–5000 tunéziai dinárt, azaz 115–580 ezer forintnyi összeget fizettek, s akadnak köztük várandós nők és több száz kísérő nélküli kiskorú is.

Az Európai Unió július 16-án írt alá egyetértési nyilatkozatot Tunéziával. Ezt az afrikai ország a tömeges embercsempészettel megszegte, a nyilatkozat szerint ugyanis az EU anyagi támogatást nyújt Tunéziának, s az cserében visszatartja az Európa felé induló migránshajókat.

Nincsenek egyedül a bajban

Az Európai Unió vezetői hamar reagáltak az olaszországi eseményekre, igaz, többnyire inkább szavakkal, mint tettekkel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Giorgia Meloni olasz kormányfő kíséretében szeptember 17-én Lampedusára utazott, hogy felmérje a helyzetet, és az EU támogatásáról biztosítsa a helyieket. A két politikus ellátogatott a migráció legfontosabb helyszíneire, a Molo Favaloro kikötőhöz, a hajótemetőbe és a fogadóállomásra is. Délután a közös sajtótájékoztatón Meloni megköszönte Von der Leyennek, hogy azonnal elfogadta a meghívást, együttműködést kért az uniós intézményektől, de hangsúlyozta, hogy az EU részéről ez nem szolidaritás Olaszország iránt, hanem felelősségteljes cselekedet saját magával szemben, hiszen a migráció nemcsak az olaszok, hanem egész Európa gondja. Megjegyezte azt is, hogy Lampedusa nemcsak Olaszország, de egész Európa határa, amelynek megvédése közös feladat.

Ursula von der Leyen bejelentette, tízpontos akció­tervet fognak kidolgozni az olaszok megsegítésére. Többek között olyan intézkedéseket szeretnének bevezetni, mint a vízi és légi határőrizet megerősítése, valamint az EU Menekültügyi Ügynökségének és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelenlétének fokozása. Az Európai Bizottság elnöke kitart amellett, hogy a menekült nőket és gyerekeket be kell fogadni és más uniós tagállamokba szállítani. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén kijelentette, hogy Olaszország nincs egyedül a migráció kezelésében, és megígérte, a tanács októberi granadai ülésén tárgyalni fognak a lampedusai migrációs helyzetről. Azt nyilatkozta, folyamatosan egyeztet a témában Giorgia Melonival.

Nem kérnek az elosztásból

Az EU-s vezetők közös teherviselésről, támogatásról és kollektív megoldásokról beszélnek, a tag­országok viszont már korántsem olyan lelkesek az olasz probléma magukra vállalását illetően. Az unió két vezető tagállamában, Németországban és Franciaországban szintén hatalmas terhet jelent a saját határokra nehezedő migrációs nyomás, és nem akarják mindezt tetézni az Olaszországon keresztül érkező áradat befogadásával. Gérald Darmanin francia belügyminiszter kijelentette, megerősítik a franciaországi Menton és az olasz Ventimiglia közötti határszakaszt, ahol a napokban a kétszeresére nőtt a migrációs forgalom. A határ francia oldalán migránsellenőrző központokat állítanak fel, és mozgósították a terrorelhárítást. Gérald Darmanin szeptember 18-án Rómába látogatott, ahol olasz kollégájával, Matteo Piantedosival tárgyalt. A francia politikus későbbi X-bejegyzéséből kiderült, hogy a találkozón egy közös megoldás kidolgozásáról beszéltek, ám Darmanin egyértelművé tette: országa nem fogad be lampedusai migránsokat.

A migrációs nyomás miatt Németország is felfüggesztette az Olaszországból érkező menekültek befogadását, és a dublini rendeletre hivatkozva visszaküldi őket. A rendelet értelmében annak az országnak kell elbírálnia a menedékkérelmet, ahová először belép az illető. A németek szerint az egyezményt nem tartják be a határ menti államok, és ameddig a kérdés nem rendeződik, nem hajlandók befogadni a lampedusai migránsokat.

Németországon és Franciaországon kívül Ausztria és Lengyelország is állást foglalt már. Szomszédos országként Ausztria szintén megerősítette határvédelmét, és Rómát okolja a válság nem megfelelő kezeléséért. Lengyelország kicsit távolabb van, de Mateusz Morawiecki miniszter­elnök sietett leszögezni, hogy hallani sem akarnak a Lampedusába érkező migránsok lengyelországi letelepítéséről. „Lengyelország nem törik meg! Nem engedünk be senkit! A lengyel nők és gyerekek biztonságban lesznek” – írta X-bejegyzésében a lengyel kormányfő, ami azért is lehet különösen fájó pont Meloninak, mert Morawiecki az egyik legnagyobb szövetségese az unión belül.

Igaz, az olasz miniszterelnök maga is úgy látja, nem a migránsok szétosztása jelentene megoldást, hanem a külső határok védelmének megerősítése és az útnak induló migránsok megállítása. A Von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatón Meloni elmondta, maguk a menekültek is ezt kérték tőlük: segítsenek, hogy otthon maradhassanak, és ne kelljen annyi embernek útnak indulnia a bizonytalan jövő felé.

***

Nyitóképen: Migránsok érkeznek Lampedusára szeptember 18-án. Fotó: AFP / Zakaria Abdelkafi