Európa déli határvidékén ismét forró a helyzet: néhány nap alatt a többszörösére nőtt a Lampedusa szigeten tartózkodók száma. Az EU hajlandó segíteni, az egyes tagállamok viszont már kevésbé együttműködők.
Szeptember közepén kevesebb mint huszonnégy óra alatt hétezren szálltak partra az Olaszországhoz tartozó Lampedusa kikötőjében, ami valamivel több, mint a sziget összlakossága. A következő napokban folyamatosan emelkedett az érkezők száma, szeptember 20-ára már a tizenötezret is meghaladta. Áldatlan állapotok alakultak ki: a menekülteknek fenntartott központok gyorsan megteltek, a háromszáznyolcvan ember befogadására képes állomáson tartózkodók száma olykor a hétezer főt is meghaladta.
Huszonnégy óra alatt hétezren szálltak partra, ami több, mint a sziget összlakossága”
Mivel a helyzet tarthatatlan, a kormánynak két lehetősége van: visszaküldeni a migránsokat, ahonnan jöttek, vagy szétosztani őket Európa országaiban. Egyik megoldást sem könnyű megvalósítani, egyrészt mert a Tunéziából behajózó migránsok háború vagy katasztrófa sújtotta területekről menekültek, ahová nem tudnak visszamenni, másrészt mert bár az Európai Unió támogatásáról biztosítja Olaszországot, az egyes tagállamok nem akarják befogadni az onnan érkező migránsokat. Sőt, több szomszédos állam már ellenőrzés alá vette olasz határát.
Lampedusa évek óta az afrikai embercsempészek kedvelt európai célpontja. 2013-ban Ferenc pápa első Vatikánon kívüli útja is a kis szigetre vezetett, ahol azokért mondott szentmisét, akik hazájukból menekülve egy jobb élet reményében hajóra szállnak, és az életüket kockáztatva útnak indulnak. Az évek során több tömeges hajóbaleset történt Lampedusa közelében, rengeteg menekült vesztette életét. 2013 októberében egy több mint ötszáz migránst szállító hajó süllyedt el, a tragédiában háromszázan meghaltak. Azóta is rendszeresen érkeznek az afrikai menekülteket szállító vízi járművek, hol kisebb, hol nagyobb mennyiségben a Szicíliához közeli sziget partjaihoz.
Az uniós fogadóállomáson és a Molo Favaloro kikötő közelében káosz alakult ki. Miközben az érkező migránsokat karkötővel próbálták regisztrálni, a vöröskereszt önkéntesei élelmet és pokrócot osztottak nekik. Ezt követően a hatóságok elkezdték az embereket az olasz szárazföldre szállítani. A több száz hajó nagy része Tunéziából érkezett, és az utasok többsége Nigériából, Sierra Leone-ból, Szudánból, Csádból, Guineából és Kamerunból származik. A fuvarért fejenként 1000–5000 tunéziai dinárt, azaz 115–580 ezer forintnyi összeget fizettek, s akadnak köztük várandós nők és több száz kísérő nélküli kiskorú is.
Az Európai Unió július 16-án írt alá egyetértési nyilatkozatot Tunéziával. Ezt az afrikai ország a tömeges embercsempészettel megszegte, a nyilatkozat szerint ugyanis az EU anyagi támogatást nyújt Tunéziának, s az cserében visszatartja az Európa felé induló migránshajókat.
Az Európai Unió vezetői hamar reagáltak az olaszországi eseményekre, igaz, többnyire inkább szavakkal, mint tettekkel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Giorgia Meloni olasz kormányfő kíséretében szeptember 17-én Lampedusára utazott, hogy felmérje a helyzetet, és az EU támogatásáról biztosítsa a helyieket. A két politikus ellátogatott a migráció legfontosabb helyszíneire, a Molo Favaloro kikötőhöz, a hajótemetőbe és a fogadóállomásra is. Délután a közös sajtótájékoztatón Meloni megköszönte Von der Leyennek, hogy azonnal elfogadta a meghívást, együttműködést kért az uniós intézményektől, de hangsúlyozta, hogy az EU részéről ez nem szolidaritás Olaszország iránt, hanem felelősségteljes cselekedet saját magával szemben, hiszen a migráció nemcsak az olaszok, hanem egész Európa gondja. Megjegyezte azt is, hogy Lampedusa nemcsak Olaszország, de egész Európa határa, amelynek megvédése közös feladat.
Az olasz miniszterelnök is úgy látja, nem a migránsok szétosztása jelenti a megoldást”
Ursula von der Leyen bejelentette, tízpontos akciótervet fognak kidolgozni az olaszok megsegítésére. Többek között olyan intézkedéseket szeretnének bevezetni, mint a vízi és légi határőrizet megerősítése, valamint az EU Menekültügyi Ügynökségének és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelenlétének fokozása. Az Európai Bizottság elnöke kitart amellett, hogy a menekült nőket és gyerekeket be kell fogadni és más uniós tagállamokba szállítani. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén kijelentette, hogy Olaszország nincs egyedül a migráció kezelésében, és megígérte, a tanács októberi granadai ülésén tárgyalni fognak a lampedusai migrációs helyzetről. Azt nyilatkozta, folyamatosan egyeztet a témában Giorgia Melonival.
Az EU-s vezetők közös teherviselésről, támogatásról és kollektív megoldásokról beszélnek, a tagországok viszont már korántsem olyan lelkesek az olasz probléma magukra vállalását illetően. Az unió két vezető tagállamában, Németországban és Franciaországban szintén hatalmas terhet jelent a saját határokra nehezedő migrációs nyomás, és nem akarják mindezt tetézni az Olaszországon keresztül érkező áradat befogadásával. Gérald Darmanin francia belügyminiszter kijelentette, megerősítik a franciaországi Menton és az olasz Ventimiglia közötti határszakaszt, ahol a napokban a kétszeresére nőtt a migrációs forgalom. A határ francia oldalán migránsellenőrző központokat állítanak fel, és mozgósították a terrorelhárítást. Gérald Darmanin szeptember 18-án Rómába látogatott, ahol olasz kollégájával, Matteo Piantedosival tárgyalt. A francia politikus későbbi X-bejegyzéséből kiderült, hogy a találkozón egy közös megoldás kidolgozásáról beszéltek, ám Darmanin egyértelművé tette: országa nem fogad be lampedusai migránsokat.
A migrációs nyomás miatt Németország is felfüggesztette az Olaszországból érkező menekültek befogadását, és a dublini rendeletre hivatkozva visszaküldi őket. A rendelet értelmében annak az országnak kell elbírálnia a menedékkérelmet, ahová először belép az illető. A németek szerint az egyezményt nem tartják be a határ menti államok, és ameddig a kérdés nem rendeződik, nem hajlandók befogadni a lampedusai migránsokat.
Németországon és Franciaországon kívül Ausztria és Lengyelország is állást foglalt már. Szomszédos országként Ausztria szintén megerősítette határvédelmét, és Rómát okolja a válság nem megfelelő kezeléséért. Lengyelország kicsit távolabb van, de Mateusz Morawiecki miniszterelnök sietett leszögezni, hogy hallani sem akarnak a Lampedusába érkező migránsok lengyelországi letelepítéséről. „Lengyelország nem törik meg! Nem engedünk be senkit! A lengyel nők és gyerekek biztonságban lesznek” – írta X-bejegyzésében a lengyel kormányfő, ami azért is lehet különösen fájó pont Meloninak, mert Morawiecki az egyik legnagyobb szövetségese az unión belül.
Igaz, az olasz miniszterelnök maga is úgy látja, nem a migránsok szétosztása jelentene megoldást, hanem a külső határok védelmének megerősítése és az útnak induló migránsok megállítása. A Von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatón Meloni elmondta, maguk a menekültek is ezt kérték tőlük: segítsenek, hogy otthon maradhassanak, és ne kelljen annyi embernek útnak indulnia a bizonytalan jövő felé.
Egyre nagyobb a migráció hulláma
Az utóbbi egy évben drasztikusan megemelkedett az Olaszországba érkező afrikai migránsok száma, elsősorban a Száhel-övezetben kialakult konfliktusok és létbizonytalanság miatt. A római belügyminisztérium adatai szerint 2022. január 1. és december 31. között 104 061 fő érkezett Olaszországba, ami az előző évinek csaknem a kétszerese, akkor 67 034 főt regisztráltak. A statisztikák azt mutatják, hogy évről évre megduplázódik a migránsok száma, hiszen 2020-ban még csak 34 154 fő érkezett. Bár ennek az évnek még nincs vége, a belügy szeptember 15-e reggel 8 óráig bezárólag összesítette az érkezőket, ami 127 207 migránst jelent.A tárca frissen kiadott statisztikájában 1997-től szerepelnek adatok. A 2000-es években megfigyelhető egy kisebb visszaesés a migránsok számát illetően, majd 2015 és 2017 között újabb fellendülés következett. A bevándorlók száma 2016-ban tetőzött több mint 180 ezer fővel, és most évek óta újra növekedés figyelhető meg.
***
Így harcolna az EU az illegális migráció ellen
2023. július 16-án az Európai Unió képviseletében Giorgia Meloni olasz, Mark Rutte holland miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tunéziába utazott, hogy aláírja az egyetértési nyilatkozatot a felek közötti kapcsolatok megerősítéséről, kiemelten kezelve a migráció kérdését. A bevándorlás szabályozása mellett számos kétoldalú megegyezés is szerepel a dokumentumban, többek között Tunézia gazdasági fejlődésének támogatása, valamint a digitális és zöldátállás előmozdítása. Az egyezmény elsősorban római nyomásra született meg azt követően, hogy tavaly ősszel ugrásszerűen megnövekedett a Tunéziából érkező migránshajók száma az olasz partoknál. Korábban többször volt rá példa, hogy az EU egy külső országot támogatott anyagilag a migráció szabályozásában való részvételért cserébe. Ez történt 2016-ban Törökország esetében, majd 2017-ben Olaszország és Líbia között is.
Nyitóképen: Migránsok érkeznek Lampedusára szeptember 18-án. Fotó: AFP / Zakaria Abdelkafi
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
