Elfogták az iszlamista terroristát, aki Brüsszelben lövöldözött
A város polgármestere megerősítette az értesülést.
A magányos merénylők „gyakorlatilag a környezetük számára is észrevehetetlen módon radikalizálódnak, és lényegében az elkövetés időpontjáig minimális jelét mutatják annak, hogy támadásra készülnek” – értékelt lapunknak a biztonságpolitikai szakértő.
Mint arról a Mandiner is beszámolt: kedden elfogták az iszlamista terroristát, aki Brüsszelben lövöldözött. A hírt a város polgármestere is megerősítette. Lapunk megírta azt is: nemcsak Európában, már Amerikában is nő a terrorveszély, olyannyira az FBI magányos merénylőkre figyelmeztet, és vészjósló jelzést adott ki az izraeli-palesztin harcok nyomán. Erről itt írtunk bővebben.
***
A növekvő fenyegetettségről szóló hírek kapcsán Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.
Ezt is ajánljuk a témában
A város polgármestere megerősítette az értesülést.
„A titkosszolgálatok számára a legnagyobb problémát a brüsszeli merénylőhöz hasonló, magányos, angol kifejezéssel élve „lone wolf” (magányos farkas – a szerk.) elkövetők jelentik” – értékelt lapunk kérdésére válaszolva Somkuti Bálint. Mint részletezte:
az ilyen elkövetők gyakorlatilag a környezetük számára is észrevehetetlen módon radikalizálódnak,
és lényegében az elkövetés időpontjáig minimális jelét mutatják annak, hogy támadásra készülnek”.
A szakértő lapunknak elmondta azt is: a magányos elkövetők „saját maguk tervezik meg és kivitelezik a merényletet, így bár annak hatékonysága alacsonyabb, mint egy több főből álló, esetleg külső segítséget is igénybe vevő terrorszervezet csapásának, a lebukás aránya a tervezési fázisban szinte a nullával egyenlő”.
Vagyis – mint Somkuti Bálint rámutatott – nem meglepő, hogy
ez az elkövetési mód egyre gyakoribb, ahogyan az a fajta módszer is egyre jellemzőbb, hogy az elkövető közvetlenül a terrortámadás előtt, vagy már csak a merénylet után tesz hűségesküt valamelyik terrorszervezetnek,
hiszen ezeket a elkövetőket rendkívül nehéz felderíteni azokkal a titkosszolgálati eszközökkel, amelyekkel a csoportos elkövetőket akár már a tervezés kezdetekot fel lehet deríteni, ki lehet iktatni.”
A brüsszeli elkövető kapcsán a szakértő rámutatott: „a hírek szerint
az elkövetőt már 2016 óta figyelte a belga titkosszolgálat, és szerepelt a muszlim radikálisok listáján, ezért is meglepő, hogy egy ilyen kiélezett helyzetben nem történt megelőző intézkedés”.
Arra a kérdésünkre, hogy az izraeli háború, és/vagy a migrációs válság összefüggésben állhat-e a növekvő terrorfenyegetettséggel, Somkuti Bálint aláhúzta:
„az a helyzet, hogy elképesztő számú, ellenőrizetlen hátterű és felfogású ember áramlott be Európába, olyan népességgócokat kialakítva a kontinensen, ahol az európai szokások és törvények nem érvényesülnek, egyértelműen az illegális migráció eredménye. Aki ezt vitatja, az a laposföld-hívőkkel van egy szinten” – tette hozzá.
A cikkünk írásakor már több, mint másfél hete kirobbant izraeli háború kapcsán pedig a szakértő hozzátette: „egyértelmű az összefüggés aközött is, hogy van egy bevándorló háttérrel rendelkező csoport, amely elégedetlen (akár friss bevándorlóként, akár másod-harmad generációs állapolgárként) és aközött, hogy jön egy olyan kiemelt sajtóérdeklődéssel járó konfliktus, mint a (Somkuti elemzéseiben hatodik izraeli konfliktusként emlegetett – a szerk.) izraeli háború, amely aktivizálja ezeket a lehetséges elkövetőket”.
***
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP