Hogyan fogják megmagyarázni, hogy az a jog, ami a palesztin kontextusban szent és sérthetetlen, a szíriai drúzokat nem illeti meg?
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
A helyzet nehézségét az adja, hogy Franciaországban a félmillió zsidó mellett Európa legnagyobb muszlim közössége él.
Párizs északi, Sarcelles nevű városrésze, amelyet sokan csak „Kis Jeruzsálemnek” neveznek október 7-e óta kísértetiesen csendes, a helyiek a lehető legkevesebbet mozognak, az éttermek és kávézók még a törzsvendégeiket is elveszttették. Attól tartanak, hogy antiszemita támadások érik őket – derül ki a Politico riportjából.
„Az emberek félnek, sokkos állapotban vannak, elvesztették az életkedvüket”
– nyilatkozza a lapnak Alexis Timsit, egy kóser pizzéria vezetője. „Az üzletem forgalma 50 százalékkal csökkent, nincs nyüzsgés az utcán, senki sem sétálgat” – számol be a pizzás egy nagy képernyő előtt, amelyen egész nap az Izraelből érkező hírek láthatóak.
Franciaországban az elmúlt három hétben több antiszemita incidens történt, mint az elmúlt évben: 501 bűncselekményt jelentettek, a szóbeli gyalázkodástól és antiszemita graffititől kezdve a halálos fenyegetéseken át a fizikai támadásokig. Ezen cselekményekre példa a zsinagógák előtt fenyegetőző csoportok kiabálása, vagy egy caracassoni graffiti, amely nemes egyszerűséggel így hangzik: a „a zsidók megölése kötelesség”.
A belügyminiszter a támadások óta több rendőrt és katonát vezényelt a zsidó iskolákhoz, imahelyekhez és közösségi központokhoz.
Mindez azért is kardinális kérdés, mert Izrael és az USA után Franciaországban él a legnagyobb zsidó közösség, a franciaországi zsidók szám mintegy 500 000 fő lehet. Emellett itt él Európa egyik legnagyobb muszlim közössége is. A franciaországi zsidó közösség számára nem újdonság a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak, mivel bizonyos fokig az elmúlt évtizedben az iszlamisták által francia földön elkövetett terrortámadások közepette folyamatos feszültségben, készenléti állapotban éltek – írja a Politico.
Ennek ellenére Sarcelles városrész polgármestere optimista. „A támadások óta egyetlen antiszemita támadás sem történt Sarcelles-ben... Ennek már több mint két hete, kézben tartjuk a dolgokat” – mondta mosolyogva Patrick Haddad. A város muszlimjai és zsidói között baráti a viszony, teszi hozzá Haddad, aki szerint helyiek az utcán büszkék a más vallású emberekkel való barátságukra.
A lapnak megszólalt egy idős muszlim nyugdíjas is, aki elmondta: azért is könnyű a két csoport tagjai közötti kapcsolatteremtés, mert hasonló a kultúra, sok sarcellesi zsidó Tunéziából, Algériából származik, nemritkán még arabul is beszélnek.
Jellemző ugyanakkor, hogy a Naima nevű nő nem akarta megadni a vezetéknevét, a magánélete védelmére hivatkozva.
„A családom, a férjem és a gyerekeim tisztelik a zsidókat, de sokakat ismerek, akik dühösek Izraelre” – mondja el a helyi muszlimokra jellemző véleményt a nyugdíjas. Hasonlóan barátságosan nyilatkozott egy megkérdezett zsidó is, azonban ennek ellenére a kerületben sokak számára a jelenlegi izraeli-palesztin konfliktus tabu, a közösségek elkülönült életet élnek, a zsidó gyerekek jellemzően vallásos iskolákba járnak.
Továbbá az elmúlt időszakban rengeteg sarcelles-i zsidó döntött a kivándorlás mellett.
Haddad szerint azonban Izraelnek mint a zsidók végső, biztonságos menedékhelyének a képe megingott, miután a Hamász több mint 1400 izraelit ölt meg az október eleji támadásokban.
„Hová menjenek [a zsidók], ha Izraelben nincsenek biztonságban? Az emberek félelmei felerősödtek, félnek attól, ami itt történik, és már attól sem lehetnek nyugodtak, ami a zsidók »menedékállamában« történik” – mondta.
A zsidó történelem számos tragikus fordulatának egyikeként a Hamász támadásai óta több francia család is visszatért Izraelből, hogy a Sarcelles viszonylagos békéjében találjon ideiglenes menedéket, zárul a Politico cikke.
Nyitókép: MTI/AP/Aurelien Morissard