Ötmillióan fognak állni a határon, nincs az a kerítés, ami meg tudná fogni ezt a tömeget
Európa sírva fog térdelni Erdogan elnök előtt Damaszkusz eleste után.
A vajdasági rendőrség, sőt, talán a kormány is tehetetlen. Márpedig valamit muszáj lesz tenni.
„A többi kirakat, minden kirakat, hogy csábított, mennyi ígéretet, mennyi üzenetet küldött feléjük. Tessék, kérem, az élet kínálta holmit, tessék vásárolni.” Sárszeg, vagyis Szabadka főutcája, a Kossuth utca ekként jelenik meg Kosztolányi Dezső Pacsirtájában. Nemrég azonban egészen más miatt került be a kedvelt sétálóutca a híradásokba: itt verekedett össze két migránscsoport, ki tudja, miért. A két bandát a rendőrségnek kellett szétválasztania, az érintetteket elszállították, feltehetőleg egy dél-szerbiai befogadóközpontba.
A verekedés tekinthető új fejleménynek, de korántsem szokatlan. A jéghegy csúcsát a migránsokra telepedő embercsempészbandák összecsapásai jelentik. AK-47-es gépfegyvereik, kézigránátjaik is vannak – mesélik maguk a kliensek a csempészekről a köztévé híradójának nem messze a magyarországi határkerítéstől. A lövöldözések lassan mindennapossá válnak az évek óta migráció sújtotta településeken. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke korábban határozott posztban fakadt ki: „Elmúlt a beszélgetés ideje, az állam meg kell hogy védje a polgárait.” A legnagyobb visszhangot az egyik diszkontáruház parkolójában szeptemberben kitört lövöldözés váltotta ki, erre reagált a pártelnök is.
Szabadka külvárosai meg a környező települések természetesen régóta gyűjtőhelyei a Nyugat-Európába tartó migránsoknak. És sajnos nemcsak nekik, hanem az embercsempészbandáknak is, amelyek jókora összegekért igyekeznek a célországba juttatni klienseiket, elsőként a magyar határon át. Lapunk kérdésére Palusek Erik szociológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatói Irodájának tanácsadója aggasztó helyzetet ír le: nyáron és kora ősszel a népszerű városszéli erdőkben, a Makkhetes, Kelebia vagy a Szelevényi-erdő zugaiban rendezkedtek be a migránsok és a csempészbandák, így ide már jószerivel ki sem mernek mozdulni a szabadkaiak. Ezt csak súlyosbították a lövöldözések.
A lövöldözések lassan mindennapossá válnak az évek óta migráció sújtotta településeken”
Úgy hírlik, az afgán embercsempészbandának ellenfele akadt. „Bár korábban előfordult, hogy nőket molesztáltak, nem ez a jellemző, és a helyieket inkább a fegyverek aggasztják. Egyre gyakoribbak a fegyverropogásról beszámoló hírek. Ott fogyott el sokak türelme, amikor pár hete a városközpont melletti Lidl parkolójában lőttek egymásra” – mondja Palusek. A Királyhalomhoz közeli Hajdújáráson a családi házak kertjeinek végében is ropogtak már fegyverek, az emberek pedig félnek, és számonkérik a hatóságokat.
A forgatókönyv mindig hasonló: a rendőrség időnként nagy erőkkel kivonul, látványos akciókban elszállít néhány embercsempészt és pár busznyi migránst a dél-szerbiai befogadóközpontokba. Onnan gyakorlatilag azonnal indulnak is vissza az ország északi határához, „az a tapasztalat, hogy a taxisok segítségével egy-két, sőt olykor fél napon belül visszatérnek Szabadkára és környékére”. A híradások 50 eurós fejenkénti fuvardíjról szólnak a Szabadka–Horgos szakaszon, ez négy migránssal számolva 200 euró fordulónként. A taxisok kulcsszerepe vitathatatlan, rájuk Pásztor István is neheztel, a VMSZ vezetője a taxik elvételét sem tartaná túlzásnak. A lakosok pedig, mint Palusek Erik kiemeli, attól félnek, hogy addig nem is lesz keményebb fellépés, amíg a helyiek közül meg nem sérül, urambocsá meg nem hal valaki egy eltévedt golyótól.
A rendőrség ennél többet láthatóan nem tud vagy nem akar tenni. „Erős az EU részéről a nyomás, hogy Belgrád ne lépjen fel keményebben, ám Szerbia érdeke most az lenne, hogy a migránsok ne okozzanak több bajt a területén, haladjanak át gyorsan, jussanak ki Magyarországra.” Érthető módon a Szabadka környékén élők ezt másként látják: a környékbeli falvakban lakossági fórumokon tiltakoztak. Stevan Bakić szabadkai polgármester maga is ígért segítséget, de ez idáig nem sikerült tartós megoldást találni a problémákra. A VMSZ képviselői rendszeresen felszólalnak a szerb parlamentben a migránskérdés megoldatlansága miatt, és próbálják elérni, hogy a hatóságok tegyenek valamit – sorolja Palusek Erik. Pásztor István nemrég az ország migrációs politikájának felülvizsgálatát is követelte Aleksandar Vučić köztársasági elnöktől, mondván: az állam nem uralja területének minden egyes négyzetcentiméterét, az embercsempészbandák helyben „jelenleg erősebbek az államnál, az állami apparátusnál, amely korlátozottan alkalmazza csak a szigort”. Addig pedig folytatódnak a látványakciók. Például a Hotspot nevű nemzetközi akcióban október első napjaiban Szabadka és Zombor területén 516 személyt ellenőriztek a belgrádi belügy közlése alapján.
A magyar határkerítés folyamatos ostroma a szerb sajtóban is téma. A belgrádi köztévé által közölt becslések szerint az országban 5000 migráns lehet, akik annak ellenére választják a nomád életet, hogy tíz városban 18 befogadóállomás működik: ezekben csupán 3200 férőhely foglalt, 2500 üresen áll. Egyre gyakoribb kérdés, hogy merre mennek majd a migránsok, ha hűvösebbre fordul az időjárás. Palusek Eriknek van válasza: a hidegebb idő beköszöntével a nyaralókban, tanyákban fogják meghúzni magukat. Emellett szinte eltörpül az, hogy sokszor tönkreteszik a termést, és nyilván szemetet is hagynak maguk után. Ráadásul jobb híján eltüzelnek mindent, ami éghető, beleértve a berendezést is. Egyszóval: közeleg a tél.
Nyitóképen: Határőrök járőröznek a magyar–szerb határkerítésnél. Fotó: AFP / Kisbenedek Attila