Vasárnap választ Lengyelország, a pártok versenyében még minden megtörténhet.
Új parlamentet választanak a lengyelek vasárnap: a tét a Jog és Igazságosság további kormányzása, avagy a lengyel ellenzék hatalomra kerülése.
Hangos és durva kampány utolsó napjait élik át most a lengyelek:
a magyarhoz hasonlóan éles politikai viták uralják az ottani közbeszédet is.
A legutóbbi közvélemény-kutatások a kormányzó Jog és Igazságosság párt körüli Egyesült Jobboldal koalíció első helyét mutatják, ugyanakkor nem túl nagy a fölénye riválisaival szemben. A Kaczynski- és Morawiecki-féle tömb 30 és 37 százalék közötti támogatottsággal bír az október első napjaiban készült felmérések szerint.
Második helyen áll a lengyel politikába visszatérő korábbi kormányfő, Donald Tusk Polgári Koalíciója, akik Kaczynskiék legyőzésére, hatalomból való kiszorítására törekednek.
Tusk koalíciója egyszer sem tudta a kampány során megelőzni a Jog és Igazságosságot,
jelenleg 25 és 32 százalék között mérik őket.
A lengyel ellenzékben ugyanakkor több olyan erő van, amely eldöntheti a választás kimenetelét és a következő kormány összetételét is.
A lengyel kormánnyal szemben kritikus, centrista, kereszténydemokrata, zöld és liberális nézeteket egyaránt képviselő Harmadik Út koalíciója 9 és 13 százalék közötti támogatottsággal bír jelenleg – fontos szereplői lehetnek a kormányalakítási tárgyalásoknak a választás után.
A Baloldal, a lengyel balos pártokat tömörítő mozgalom 9-11 százaléknyi szavazó támogatottságát bírja: ők a Jog és Igazságossággal egyáltalán nem kompatibilisek, de kérdés, hogyan és miként állnának a Tusk-féle tömb mellé, tudnának-e együtt kormányozni.
A harmadik jelentős ellenzéki erő a Konföderáció,
ami egyszerre képvisel gazdaságilag liberális, libertariánus, társadalmilag konzervatív és nacionalista nézeteket,
a Jog és Igazságosságtól jobbra állva. A pártot jelenleg a másik két kisebb ellenzéki erőhöz hasonlóan 10 százalék körül mérik. Nyitott kérdés, hogy a választás után a Kaczynski- vagy a Tusk-párt mellé állnának-e oda potenciális koalíciós társként, vagy épp maradnának ellenzékben.
A lengyel választási rendszer sajátosságai miatt sok a bizonytalansági tényező, a választási végeredményt nehéz megjósolni a fenti adatok alapján. Az erőviszonyokat azonban mégis megmutatja: Kaczynskiék befuthatnak az első helyen, de jelen pillanatban nincs sok esélyük az abszolút többségre. Az viszont, hogy a rajtuk kívüli pártokból össze tud-e állni egy parlamenti többség, vagy épp Kaczynskiék tudnak stabil koalíciós társat szerezni, tényleg csak a választási eredmények után dőlhet el.
Ezt is ajánljuk a témában
Marad-e a hatalomban a nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság, vagy legyőzi sokszínű ellenzéke: nyitott a lengyel választás kimenetele a kampány utolsó heteiben. Kohán Mátyás írása.
A választásról és a kampányról eddig és a következő napokban is számos cikkel jelentkezik majd lapunk, és kövessék majd vasárnap is velünk a fejleményeket!
Nyitóképen: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (ANDRZEJ IWANCZUK / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP)
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Golovin Vlagyimirnak nem maradt más választása.
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
