Vasárnap választ Lengyelország, a pártok versenyében még minden megtörténhet.
Új parlamentet választanak a lengyelek vasárnap: a tét a Jog és Igazságosság további kormányzása, avagy a lengyel ellenzék hatalomra kerülése.
Hangos és durva kampány utolsó napjait élik át most a lengyelek:
a magyarhoz hasonlóan éles politikai viták uralják az ottani közbeszédet is.
A legutóbbi közvélemény-kutatások a kormányzó Jog és Igazságosság párt körüli Egyesült Jobboldal koalíció első helyét mutatják, ugyanakkor nem túl nagy a fölénye riválisaival szemben. A Kaczynski- és Morawiecki-féle tömb 30 és 37 százalék közötti támogatottsággal bír az október első napjaiban készült felmérések szerint.
Második helyen áll a lengyel politikába visszatérő korábbi kormányfő, Donald Tusk Polgári Koalíciója, akik Kaczynskiék legyőzésére, hatalomból való kiszorítására törekednek.
Tusk koalíciója egyszer sem tudta a kampány során megelőzni a Jog és Igazságosságot,
jelenleg 25 és 32 százalék között mérik őket.
A lengyel ellenzékben ugyanakkor több olyan erő van, amely eldöntheti a választás kimenetelét és a következő kormány összetételét is.
A lengyel kormánnyal szemben kritikus, centrista, kereszténydemokrata, zöld és liberális nézeteket egyaránt képviselő Harmadik Út koalíciója 9 és 13 százalék közötti támogatottsággal bír jelenleg – fontos szereplői lehetnek a kormányalakítási tárgyalásoknak a választás után.
A Baloldal, a lengyel balos pártokat tömörítő mozgalom 9-11 százaléknyi szavazó támogatottságát bírja: ők a Jog és Igazságossággal egyáltalán nem kompatibilisek, de kérdés, hogyan és miként állnának a Tusk-féle tömb mellé, tudnának-e együtt kormányozni.
A harmadik jelentős ellenzéki erő a Konföderáció,
ami egyszerre képvisel gazdaságilag liberális, libertariánus, társadalmilag konzervatív és nacionalista nézeteket,
a Jog és Igazságosságtól jobbra állva. A pártot jelenleg a másik két kisebb ellenzéki erőhöz hasonlóan 10 százalék körül mérik. Nyitott kérdés, hogy a választás után a Kaczynski- vagy a Tusk-párt mellé állnának-e oda potenciális koalíciós társként, vagy épp maradnának ellenzékben.
A lengyel választási rendszer sajátosságai miatt sok a bizonytalansági tényező, a választási végeredményt nehéz megjósolni a fenti adatok alapján. Az erőviszonyokat azonban mégis megmutatja: Kaczynskiék befuthatnak az első helyen, de jelen pillanatban nincs sok esélyük az abszolút többségre. Az viszont, hogy a rajtuk kívüli pártokból össze tud-e állni egy parlamenti többség, vagy épp Kaczynskiék tudnak stabil koalíciós társat szerezni, tényleg csak a választási eredmények után dőlhet el.
Ezt is ajánljuk a témában
Marad-e a hatalomban a nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság, vagy legyőzi sokszínű ellenzéke: nyitott a lengyel választás kimenetele a kampány utolsó heteiben. Kohán Mátyás írása.
A választásról és a kampányról eddig és a következő napokban is számos cikkel jelentkezik majd lapunk, és kövessék majd vasárnap is velünk a fejleményeket!
Nyitóképen: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (ANDRZEJ IWANCZUK / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP)
A baloldali többség megint eldöntötte, mit szabad és mit nem.
A júniusi választás fő kérdése tehát az lesz, hogy továbbra is a zombimédiának hiszünk, vagy ezúttal inkább a szemünknek.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Állítja: ha lányát megválasztják EP-képviselőnek, nem fogja kihasználni a mentelmi jogát.
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Kristi Noem republikánus kormányzó életrajzi könyvében részletesen elmeséli, miként lőtte le az engedetlen családi kutyájukat.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
