Az ukránok kezdik elveszíteni a reményt – Magyarországot okolják érte
A harmadik világháború lenne a következménye.
Hosszas tárgyalások után kormányt alakított a nyugatos tábor Montenegróban, de szerb- és oroszpárti házelnököt kell kinevezniük cserébe.
Még júniusban tartottak parlamenti választást Montenegróban. Az Adriai-tenger partján fekvő festői, ámde konfliktusos múlttal és jelennel rendelkező kis országban
a nyugatos erők zártak az első helyen, de így sem szereztek többséget a törvényhozásban.
Az ősi függetlensége után egy évszázadig Jugoszlávia részeként létező, majd 2006-ban Szerbiától teljesen függetlenedő Montenegró egy ideig Oroszország bástyája volt a térségben, de az utóbbi években a geopolitikai törésvonalak fölött egyensúlyozó ország 2017-ben belépett a NATO-ba, és most az EU-ba igyekszik.
Ezt hangsúlyozza most a frissen megválasztott kormányfő, Milojko Spajic is. Az új kormány az Európa Most Mozgalom (PES), a szocialista párt és öt további kisebb párt koalíciójából alakult meg. A több hónapos tárgyalássorozat után úgy tudták megalakítani a kormányt, hogy a szerb- és oroszpárti, ellenzékben maradó Montenegró jövőjéért szövetség vezetője, Andrija Mandic támogatásáról biztosította a nyugatos kormány megalakítását – annak fejében, hogy ő lesz a parlament elnöke – írja az RFE.
Mandic a kampány során az Oroszországgal való szövetség mellett szólalt fel,
kritizálta Montenegró NATO-tagságát, valamint azt is, hogy 2006-ban az ország függetlenedett Jugoszláviától.
Felszólalt az Oroszországgal szembeni szankciók ellen, és visszavonná Koszovó függetlenségét is. A politikus, akit korábban a NATO-csatlakozás elkerülése érdekében szervezett puccskísérlettel is megvádoltak, egyúttal Aleksandar Vucic szerb elnök, Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatója is.
Miután most megkapta a házelnöki posztot, Mandic arról beszélt: megígéri, hogy „enyhíteni fog a megosztottságon”.
A mostani megállapodás értelmében Mandicéknak kívülről kell támogatniuk a kisebbségi kormányt, majd a jövő évben be is léphetnek a kormányzatba. Montenegrói nyugatos aktivisták attól tartanak, Mandic a befolyását az ország nyugati irányultságának visszafordítására használná fel.
Ugyanakkor Montenegró egyelőre továbbra is az EU-ba szeretne belépni,
az ország támogatja az Oroszország elleni szankciókat, kiutasított orosz diplomatákat, támogatást nyújtott Kijevnek – ami miatt Moszkva a régi barát Montenegrót is a „barátságtalan országok” listájára vette fel.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök mindenesetre már kedd folyamán Podgoricába utazott, hogy találkozzon a Milojko Spajic új kormányfővel, aki első beszédében a teljes EU-tagságot és az aktív NATO-szerepvállalást tűzte ki célul.
Nyitóképen: Kotori-öböl Montenegróban (GARDEL Bertrand / Hemis via AFP)