Egy friss elemzés szerint az unió továbbra is létfontosságú forrásokat biztosít az orosz állami vállalatoknak és az oligarchák tulajdonában lévő vállalkozásoknak.
A Moszkva ellen bevezetett számos szankció ellenére a kritikus nyersanyagkereskedelem továbbra is mentesül, és az EU továbbra is vásárol – írta meg szombati cikkében a Magyar Nemzet.
Az Investigate Europe elemzése szerint az európai vállalatok továbbra is milliárdokat ölnek a Kremlhez kötődő bányászati cégekbe. Cikkükben azt írják: Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta a 27 uniós tagállam 11 szankciócsomagot fogadott el, amelyek olyan nyersanyagokat céloznak, mint az olaj, a szén, az acél és a fa. Az EU által „kritikus” nyersanyagnak tekintett ásványi anyagok – összesen 34 – azonban továbbra is szabadon, hatalmas mennyiségben áramlanak Oroszországból Európába, és
létfontosságú forrásokat biztosítanak az állami vállalatoknak és az oligarchák tulajdonában lévő vállalkozásoknak.
Míg egyes nyugati szövetségesei az orosz bányászati ágazatot vették célba – az Egyesült Királyság nemrégiben betiltotta az orosz réz, alumínium és nikkel behozatalát -, az EU továbbra is folytatja az importot. Az Airbus és más európai vállalatok több mint egy évvel az invázió után még mindig vásárolnak titániumot, nikkelt és más nyersanyagokat a Kremlhez közel álló cégektől – derül ki az Investigate Europe összeállításából.
Az Eurostat és az EU Közös Kutatóközpontjának adatai szerint 2022 márciusa és idén július között Európa 13,7 milliárd euró értékben importált kritikus nyersanyagokat Oroszországból. Több mint 3,7 milliárd euró érkezett 2023 januárja és júliusa között, ebből 1,2 milliárd euró értékben nikkel. Az Európai Politikai Központ becslése szerint az Európában felhasznált egyes nikkeltípusok akár 90 százaléka is orosz beszállítóktól származik.
Miért nem tiltják be a kritikus nyersanyagokat? Mert kritikusak, ugye. Legyünk őszinték!”
– mondta markánsan David O'Sullivan, az EU szankciókért felelős különmegbízottja egy szeptemberi konferencián. Az elemzés szerint az Unió kétségbeesetten keresi a kritikus nyersanyagokat, hogy 2050-re elérje az éghajlat-semlegességre vonatkozó célját. Ezek a nyersanyagok létfontosságúak az elektronika, a napelemek és az elektromos autók, de az olyan hagyományos iparágak számára is, mint a repülőgépipar és a honvédelem – áll az elemzésben.
Nyitókép: MTI/EPA/Igor Kovalenko