Három Nobel

„A rettenetességeknek ebben a mostani hírözönében jólesik visszatérni ahhoz a felemelő hírhez, hogy ezen az őszön két hazánk lánya-fia Nobel-díjat kapott. Kertész Imrével együtt ők már nem a távoli múlt hősei, hanem a mi kortársaink, közülünk valók.

A világot jobb hellyé tevő nagyszerű magyarok, akik példaként szolgálnak arra, hogy bennünk van a nagyszerűség lehetősége, csak tehetség és kitartás kell hozzá. Az első Isten ajándéka, de a második mindenkin önmagán múlik.

Persze ilyenkor jön az ünneprontó fanyalgás. Lám, mi kell a sikerhez: tehetség, kitartás és nyugati munkavállalás. Miért, kérdezhetünk vissza, a horvátok, szerbek, bolgárok, montenegróiak, románok, szlovákok, csehek, lengyelek talán mind otthon tudják tartani a legjobb tudósaikat? Az ő nemzetük lányai-fiai hány otthon végzett kutatásért kaptak Nobel-díjat?

Van a civilizációnak egy döntő jelentőségű tulajdonsága: az anyagi és szellemi javak egy része a periféria felől a centrum felé, a szegények felől a gazdagok felé áramlik. Ez a folyamat a civilizáció szükségszerű velejárója, nélküle nem lennének sem vállalkozások, sem költségvetéssel rendelkező, a közösség érdekét az egyéni érdek fölé emelő államok. A kommunisták megpróbálták fölszámolni az általuk kizsákmányolásnak nevezett folyamatot, a tragikus eredmény ismert.”

 Nyitókép: Nobel Prize Facebook-oldala